„Tanács Zoltánt, a Működő és Emberséges Magyarország program összeállításáért felelős vezetőnket kértem fel a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítására” – jelentette be saját Facebook-oldalán kedden, április 28-án Magyar Péter.

A megválasztott miniszterelnök szerint „Tanács Zoltán miniszterként azért felel, hogy hazánk egy modern, digitális, innovatív és sikeres ország legyen, amely képes hosszú távon, stratégiai szemléletben is gondolkodni, és a kihívásokra tudományosan megalapozott, jövőálló megoldásokat kínálni. (…) feladata továbbá, hogy minden állampolgár és vállalkozás korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális szolgáltatásokat tudjon használni, hogy az állami adatvagyon értéket teremtsen és az ügyintézés kényelmes legyen. A Tudományos és Technológiai Minisztérium feladatai közé tartozik továbbá a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció szabályozása, irányítása és egy élő, sikeres startup ökoszisztéma kialakítása, amely a tudásalapú magyar gazdaság egyik hajtómotorjává válik”.

A Telex tavalyi portréja szerint Tanács 1992-ben érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban, majd 1999-ben szerzett mesterdiplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) vezetés és szervezés szakán; dolgozott Németországban, a Balkánon és Afrikában is, ügyfelei között voltak minisztériumok és egyetemek; foglalkozott informatikával, kibervédelemmel, dolgozott energetikai, közigazgatási, egészségügyi, oktatási, járműipari, távközlési, banki projekteken.

A cikk szerint Tanácsot mindig is nagyon érdekelte az innováció, ezért 1999-es szakdolgozatát is az okos városokról és az önkormányzatokról írta. Bár ekkoriban még gyerekcipőben járt ez a koncepció, a leendő tud-tech miniszter azt vizsgálta, hogy miként segíthetik a digitális megoldások a városok jobb működését.

A Tisza programfelelőse elmondása szerint már a kampány és a pártépítés időszakában is szoros kapcsolatban volt a tudományos élet szereplőivel. Egy 2025. október interjúban azt mondta az RTL-nek, hogy bár a nyilvánosság elé még csak 10-12 szakértő lépett ki a Tisza színeiben, ő napi szinten 100-150 szakértővel tartja a kapcsolatot, és „a munkájukat legalább ezer szakértő segíti, köztük akadémikusok, komoly tudósok, gazdasági szakemberek”. Akkor még képlékeny volt a leendő kormányzat struktúrája, de azt mondta, önálló tárcát szeretne a kiberbiztonságnak, a digitalizációnak, illetve a tudománynak és a jövőügynek is – valószínűleg ezek lettek egyesítve a Tudományos és Technológiai Minisztérium alá.

„Tudomány nélkül nincs jövő. Szabad tudomány nélkül nincs szabadság”

Amikor tavaly novemberben közzétették az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája közös felmérésének eredményeit a magyar kutatók helyzetéről, Tanács a Facebookon reagált: „A magyar tudomány most veszít el egy teljes generációt. A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. A kutatók fizetése nem méltó a képzettségükhöz, a pályaelhagyási arány riasztóan magas, a fiatalok mentális állapota romlik, a külföldi elszívó hatás pedig soha nem volt ilyen erős. Ha nem kezeljük sürgősen, a magyar kutatói utánpótlás összeomlik, a tudományos teljesítményünk gyengül, és az ország egyszerűen elveszíti a jövőjét meghatározó szellemi erőt.” Mint írta, a Tisza álláspontja egyértelmű: „Tudósok nélkül nincs jövő. Minőségi felsőoktatás nélkül nincs fejlődés. Nemzetközi integráció nélkül nincs modern ország. Modern országot pedig csak gondolkodni képes, kritikus, tájékozott emberekkel együtt, közösen lehet építeni.”

Korábban, a november 3-ra eső magyar tudomány ünnepén azt írta, hogy a magyar tudomány szabadsága mára meggyengült, intézményi önállósága korlátozott, amiért elsősorban a kutatóhálózat kiszervezése, a folytonos átszervezések és a politikai központosítási kísérletek felelnek. Éppen ezért a Tisza-kormány „a tudományos közösségért is dolgozni fog”, amire a következőket hozta fel példaként: visszaadják a tudomány autonómiáját, az uniós átlaghoz közelítik a tudományos és kutatás-fejlesztési költéseket, vonzó kutatói életpályát kínálnak, illetve visszakapcsolják az országot a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. „Tudomány nélkül nincs jövő. Szabad tudomány nélkül nincs szabadság” – írta.

Mélyen beleásta magát a mesterséges intelligencia világába

Tanács Zoltán 1999 és 2025 között a Horváth AG nevű német központú tanácsadó cégnél dolgozott, ahol a technológiával is kapcsolatba került. Az itt töltött utolsó éveiben aktívan írt cikkeket a Linkedinen és The Augmented Manager nevű Substack-oldalára is, elsősorban a mesterséges intelligencia témakörében.

Ezekből az írásokból kiderül például, hogy rengeteg AI-eszközt használ napi szinten:

• a ChatGPT Plust „keresésre, összefoglalásra, ötletelésre, a gyerekek segítésére a házi feladat megírásában, helyesírás-ellenőrzésre, és hogy újrafogalmazza a néha furcsa angol szövegeimet”,
• a Perplexityt internetes keresésre,
• a Midjourney-t és a ChatGPT-be beépített DALL-E-t képek generálására,
• a Gigapixel AI-t képek feljavítására,
• a Napkint infografikák, grafikonok és folyamatábrák készítésére,
• a Runwayt videóillusztrációk készítésére,
• a NotebookLM-et az írásainak podcastté alakítására,
• a Canvát illusztrációk, prezentációk és közösségi médiás grafikák készítésére,
• illetve a HorváthGPT nevű eszközt, ami a tanácsadó cégének saját, biztonságos, bizalmas adatok kezelésére is alkalmas AI-asszisztense.

Egy 2024. decemberi posztjából kiderül, hogy korán felismerte az OpenAI o3 nevű érvelő nyelvi modelljének jelentőségét – ez volt az egyik első jele annak, hogy kognitív teljesítményben a nyelvi modellek messze túlszárnyalhatják az ember képességeit, például matematikai, kódolási és érvelő feladatok megoldásában. Évösszegző írásában beszámolt arról, hogy az előző hónapokban „számtalan tanulmányt olvastam és több száz órányi Youtube-videót néztem az AI-ról, és mélyen beleástam magam a témába”. Ugyanebben a posztban azt írta, hogy az AI-vezérelt technológiák, mint a kvantumszámítás, a szintetikus biológia vagy a robotika, hamarosan segíthetnek megoldani az emberiség legnagyobb kihívásait, míg egy másik cikkben az AI biotechnológiai lehetőségeiről, egészségügyi, gyógyszerfejlesztési és génszerkesztési felhasználásáról értekezett.

Tanács a kinevezéséről hírt adó Facebook-posztjában elárulta, hogy fiatalkora egyik kedvenc olvasmánya volt Marx György: A marslakók érkezése – Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét című könyve, amely többek között Szilárd Leó, Neumann János vagy Kármán Tódor munkásságáról szól, vagyis azokról, „akik a 20. század elején Magyarországról emigrálva a nyugati tudomány élvonalába kerültek, és máig ható módon formálták az emberiség történetét”. A leendő miniszter erre rácsatlakozva azt írja: „Hiszek abban, hogy hazánk újbóli felemelkedésének a kulcsa a korszerű alapfokú oktatásban, a pezsgő, szabad tudományos életben, a hatékonyan piacra vitt innovációkban és az ezekre épülő, fejlődő gazdaságban rejlik. Ezek teszik lehetővé, hogy korszerű egészségügyet, megfelelő szociális rendszert, professzionális közszolgáltatásokat, színes közéletet, boldog társadalmat, és összességében egy működő és emberséges országot teremtsünk.”

Forrás