Toroczkai László Lett A Végrehajtói Visszaéléseket Vizsgáló Bizottság Elnöke

Miután Magyar Péter a hónap elején váratlanul meggondolta magát, most a parlament megszavazta Toroczkai László mi hazánkos pártelnököt a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnökének.

A végrehajtói visszaélésekkel valóban régóta foglalkozó Toroczkai váratlanul került ebbe a helyzetbe, ugyanis eredetileg mindegyik bizottságot tiszások vezették volna, de miután Toroczkai ezt június elején felrótta Magyar Péternek a parlamentben, a miniszterelnök váratlanul így szólt:

„Lássa, hogy kivel van dolga, ön fogja vezetni, látom, hogy meglepődött, ön fogja vezetni.”

A végrehajtói visszaélések mellett korábban létrejöttek a kegyelmi ügy, az MNB-botrány, a gyermekvédelem hiányosságainak és a közpénzlopások feltárásáért felelős vizsgálóbizottságok is.

A bizottság hattagú lesz – ahogy a többi vizsgálóbizottságnál is –, ebből hárman érkeznek a Tisza Pártból, egy a Fideszből, egy a KDNP-ből és egy a Mi Hazánktól.

Toroczkai László (elnök, Mi Hazánk)
Gyöngyösi István (alelnök, Tisza)
Balla György (alelnök, Fidesz)
Kiss Máté Zsolt (Tisza)
Molnár Zoltán (Tisza)
Nacsa Lőrinc (Fidesz)

A többi vizsgálóbizottság névszerinti összetétele a cikk végén olvasható.

Szigorú eszközök a bizottságok kezébe

A vizsgálóbizottságok felállítása mellett tervben van egy törvény, ami együttműködésre kötelezné a bizottság által meghallgatásra behívott embereket. A javaslat egyelőre a Törvényalkotási Bizottság eljárására vár

Amennyiben a bizottság előtt az együttműködésre kötelezett önhibájából nem jelenik meg, az első mulasztásnál még csak százezer forint bírságot kap, a másodiknál viszont már egymillió forintot. Ezeket a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. A harmadik mulasztásnál is egymillió a bírság, ezzel együtt pedig a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza arról beszélt a 444-nek, hogy a vizsgálóbizottságok aránytalanul szigorú eszközöket kaptak. Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatójaproblémát abban látja, hogy a politikai alapon működő parlamenti bizottságokat lényegében az igazságszolgáltatáshoz hasonló eszközökkel ruházná fel: bírósági logikájú kötelezettségeket és következményeket rendelne a bizottsági meghallgatásokhoz.

Ez azért aggályos szerinte, mert akit egy ilyen meghallgatásra köteleznek, annak bizonyos jogait korlátozzák. Ilyenkor az a kulcskérdés, hogy a javaslat tartalmaz-e megfelelő garanciákat a meghallgatottak jogainak védelmére. Szabó szerint vannak benne ilyen elemek, például az újságírói forrásvédelem vagy az önvádra kötelezés tilalma, de ezek önmagukban nem biztos, hogy elegendőek.