hir8 - Jámbor Péter 
A teljes egészében a 24 Extra Csúcs előfizetői számára elérhető Törökülésben a politológus rámutatott, hogy a több milliárdos korrupciógyanús ügyek nem mérhetők össze egy mobil állítólagos eltulajdonításával. Mint ismert, Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-, Seszták Miklósét pedig a Volán-ügy miatt kérték ki.
Magyar Péter reakciója igazából arról szólt, hogy rámutasson az aránytalanságra. Abból akár profitálhat is, hogy a volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát korrupciós vagy hatalommal való visszaélési ügyekben kérik ki, míg a miniszterelnökét egy piti ügyben
– fogalmazott Schultz Nóra, aki szerint ugyanakkor az esethez hozzátartozik, hogy a kampányidőszakban ez volt talán az egyik legproblémásabb ügy a Tisza elnöke számára.
Nem a hatalomhoz való viszonyát érinti vagy a közpolitikai gondolkodását, hanem a személyiségét. A személyiséggel kapcsolatos ügyek mindig nehezek és költségesek lehetnek egy politikusnak
– mutatott rá a politológus.
Török Gábor szerint a miniszterelnök a politikai érdekeinek megfelelően járt el, amikor maga kérte a mentelmi jogának a felfüggesztését, rámutatva ezzel arra, hogy az ügyészség „piszkos játékot játszik”.
Ugyanakkor az is látszik, hogy valóban sikerült őt felpiszkálnia az ügyészségnek. Amikor arról beszél, hogy »végre indul az út a börtönbe program«, az ezt mutatja. Hiszen az elmúlt hónapokban a kormány kommunikációja arról szólt, hogy ez csak egy megfogalmazása az elvárásnak, de nem a kormánytól függ az, hogy az igazságszolgáltatás éppen hol tart
– összegezte az elemző, aki szerint a miniszterelnök szavaiból azt lehetett kiolvasni, mintha ő szeretné irányítani ezt a programot. Török meglátása szerint ez a kevésbé sikeres része volt a válaszának, és sokkal inkább érzelemből vagy zsigerből jöhetett, mint politikai számításból.
A legfőbb ügyész jelölésével, majd a kormánypárti elutasításával kapcsolatban a politológus – aki 2006 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök politikai tanácsadó testületének tagja volt – kiemelte a mostani államfő sólyomi örökségét. Török szerint ebből fakad, hogy a pártokkal való egyeztetés nélkül javasolt Baka András jelöltet.
A politológus felidézte, hogy a sólyomi felfogás szerint alkotmányos alapja van annak, hogy a köztársasági elnök nem egyeztet előre az Országgyűléssel. Eszerint az, hogy a jelöltről nyilvános vita alakul ki, az alkotmány szelleméből következik. Ugyanakkor az elemző hozzátette: az államfők többsége ezzel szemben azt az elvet követte, hogy olyan személyt jelöljön, akinek esélye van a megválasztásra. Ez is kiolvasható az alkotmányból a köztársasági elnök feladatait illetően, nevezetesen, hogy az államszervezet demokratikus működése hatékonyan menjen tovább. Török szerint mindkét érvelés legitim.
Amikor Sólyom László legfelsőbb bírósági elnöki pozícióra jelölése csak az ötödikre lett sikeres, akkor lehet azt állítani, hogy abban a másfél évben az államszervezetnek ez a fontos ága, a bíróság nem tudott olyan hatékonyan működni, mintha lett volna vezetője. De láthatóan Baka András tartja magát a sólyomi alapokhoz. Ha ez így van, akkor azt feltételezem, hogy a továbbiakban is így fog eljárni
– vonta le a következtetést a politikai elemző.
A műsorban mindemellett szó volt arról, hogy
- tartható-e a politikai figyelem azon a szinten, ahol most van,
- mit lehet kiolvasni a friss Medián-eredményekből,
- mennyiben volt jó döntés Baka Andrást köztársasági elnökké tenni,
- hova vezethet a kormány és az államfő esetleges konfliktusa,
- illetve mi hiányzott Orbán Viktor kötcsei beszédéből?
The post Török Gábor: Sikerült felpiszkálnia az ügyészségnek Magyar Pétert first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
