Trianon: Így Csonkították Meg Magyarországot

Az első világháború utolsó napjaiban az Osztrák-Magyar Monarchia népei sorra alakították nemzeti bizottságaikat, amelyek deklarálták önálló államaik létrejöttét. A fegyverletételt, majd a Magyar Népköztársaság kikiáltását követően a Károlyi Mihály vezette kormány abban bízott, hogy a leendő békekonferenciára a vesztes országok is meghívást kapnak majd, ahol sikerül méltányos megoldást találni a nemzetiségek kérdésére is. Súlyos tévedés volt. Cseh, román és szerb csapatok nyomultak egyre mélyebben Magyarországra, gyakorlatilag elkezdték birtokba venni a szomszéd államok által követelt területeket. 1919 elején kiderült, hogy a vesztes országokat nem hívják a békekonferenciára, februárban pedig az ország területének nagyobbik része idegen megszállás alatt állt – írja a Rubicon.hu.

Magyarország végül 1919. december 1-jén kapott hivatalos meghívót, a gróf Apponyi Albert által vezetett magyar békedelegáció Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkákkal, a bemutatkozó jegyzékkel és előzetes békejegyzékekkel érkezett meg 1920. január 6-án Párizsba. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt szigorú ellenőrzés alatt elszigetelték, szót pedig csak 1920. január 16-án, az előzetes béketervezet átadásakor kaptak. A február és március során kidolgozott magyar észrevételeket és javaslatokat mind elutasították, majd május elején Párizsban elkészült a magyar békeszerződés végleges szövege. Az aláírás 1920. június 4-én történt, a trianoni béke lényege jól ismert:

Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmillió lakosú államból 90 ezer négyzetkilométeres, 7,155 millió lakost számláló kisállammá vált.

Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 ezer főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette az állam szuverenitását. Az ország 63 vármegyéje közül csak 10 maradt sértetlenül, a 27 törvényhatósági jogú városból 11, a 112 rendezett tanácsú városból 36, a 2 176 nagyközségből 1 006, a 10 196 kisközségből 2 490 maradt a trianoni határok közti területen.