Hétfőn számoltunk be arról, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról a hétvégén hirtelen eltűntek a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet elmúlt tizenkét évben kiadott állásfoglalásai. A november 4-én nyugdíjba vonult Szalayné utolsó hivatalban töltött napjaiban több kemény hangú állásfoglalást kiadott, például az egyházi iskolákban tapasztalható döbbenetes szegregációról vagy arról, hogy miként kirekesztő a romákkal szemben az egyes településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény.

Mivel Szalayné távozása után átalakították az AJBH honlapját, azt lehetett gondolni, hogy technikai baki következtében tűntek el a dokumentumok, ám a továbbra is hivatalban maradt másik biztoshelyettes, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó Bándi Gyula állásfoglalásai továbbra is megtalálhatók maradtak az oldalon. Ahogy hétfői cikkünkben írtuk, értesüléseink szerint Szalayné politikai szempontból érzékeny, a kormány tevékenységének rendszerszintű hiányosságaira rámutató állásfoglalásait szándékosan távolították el a honlapról.

Az AJBH kedden közleményben reagált a cikkre, amiben ismét leírják, hogy a 2025 novemberétől üzemeltetett honlapra „több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal”, ami Kozma Ákos korábbi ombudsman és Szalayné dokumentumait is érintette, majd ismertetik a 2010 óta átalakított ombudsmani rendszer működését. Ahogy azt korábbi cikkünkben is bemutattuk, jelentést ma már csak az alapvető jogok biztosa (vagyis a főombudsman) adhat ki, a korábban autonómiát élvező területeken (nemzetiségi jogok, jövő nemzedékek érdekei) szolgáló helyettesek pedig legfeljebb közös jelentést írhatnak az ombudsmannal, vagy úgynevezett elvi állásfoglalást adhatnak ki. Ez utóbbi egy teljesen kiüresített formája a jogvédelemnek: ahogy az AJBH írja, „az elvi állásfoglalásban megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban a címzetteknek nincs az Ajbt-ben szabályozott válaszadási kötelezettsége”.

A közlemény szerint ráadásul még elvi állásfoglalást is csak „az alapvető jogok biztosával folytatott szakmai egyeztetést követően” adhatják ki a biztoshelyettesek, és a dokumentum nem tartalmazhat a törvény által „az alapvető jogok biztosa számára biztosított intézkedéseket”. Az AJBH szerint ezeket a szabályokat Szalayné Sándor Erzsébet az utolsó állásfoglalásaival megszegte, vagy ahogy a közlemény fogalmaz:

„Megállapítható, hogy a dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettese által 2025. szeptember 26-t követően készített és biztoshelyettesi döntés és utasítás alapján 2025. november hó 3-án és 4-én közzétett egyes dokumentumokban nem teljesültek a fenti követelmények, illetve a tárgyi dokumentumok jogsértő módon készültek és kerültek kiadmányozásra a nyilvánosság számára.”

A hivatal szerint a szabályok megsértése miatt a kérdéses – a dátumok alapján mind a z egyházi iskolák szegregációjáról, mind az önazonossági törvény kirekesztő gyakorlatáról szóló – állásfoglalások „nem tekinthetők a korábbi biztoshelyettes hivatalos megnyilvánulásának, így az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján sem jelenhetnek meg”. Vagyis a legkényesebb dokumentumok továbbra is elérhetetlenek maradnak, míg Szalayné szeptember 26. előtt készített elvi állásfoglalásait „az új honlap teljeskörű feltöltését követően” töltik fel ismét az oldalra.

Forrás