
Elemi erővel ragaszkodunk ahhoz, amit már ismerünk magunkból, pedig a változás elengedhetetlen része az életünknek. Erre mutat rá Pauli története, aki a Soha ki nem alvó fény (A Light That Never Goes Out) című finn film főhőse. A kisvárosba hazatérő zenész egy szakítás után érzi úgy, hogy képtelen játszani, ám egy új ismeretség révén a klasszikus fuvolista a zene egy egészen új oldalát ismeri meg és fedezi fel magában.

Pauli története valami olyasmi, amivel akár mi is mind találkozhatunk a saját életünkben: egy váratlan vagy elkerülhetetlen esemény hatására szükséges változtatnunk. Ez pedig egyszerre lehet félelmetes és csodálatos lehetőség, még akkor is, ha elsőre inkább csak a rettegés fog el tőle. A változás és az átalakulás viszolyogtató idegenségét dolgozza fel Lauri-Matti Parppei finn filmrendező első nagyjátékfilmje, amit a Finn Filmnapok keretében Budapesten is levetítenek február 18-án egy sor más izgalmas finn filmmel együtt.

A változás elkerülhetetlen. Hogyan nézünk tehát szembe vele?
Idén 15. alkalommal rendezik meg az évről évre változatos témákkal jelentkező Finn Filmnapokat. A FinnAgora szervezésében február 18. és 22. között összesen 11 nagyjátékfilmet (4 dokumentumfilmet és 7 fikciós alkotást) lehet megnézni. A szervezők készülnek még 3 rövidfilm-szekcióval is, az egyiket kezdő filmesek és egyetemi hallgatók munkáiból állították össze, a másik kettőt pedig már gyakorló művészek alkotásaiból.
A Filmnapokra meghívott filmek minden évben társadalmilag fontos témák köré csoportosulnak: idén a változásoké és az átalakulásé a főszerep, de kiemelten fontos a kisebbségek helyzete, valamint a környezetvédelem kérdése. Ezek a témák vissza-visszatérnek a fesztivál programjában, ami így igyekszik társadalmi párbeszédet kezdeményezni és felületet biztosítani a valóban fontos témák bemutatásának.

Ilyen téma például az Égő Föld – Leckék a tűzről című dokumentumfilm, ami bemutatja, hogyan alkalmazkodhatnak az emberek a változó klimatikus viszonyokban kialakuló új életkörülményeikhez. Szintén a változás elkerülhetetlenségére mutat rá az Almatolvajok című alkotás is, ami egy szakítás utáni talpra állást mutat be, a 6-os kupé pedig egy vonaton játszódik, de a távolság megtétele egyszerre utal benne a városok közötti és a belső utazásra is. Az Orenda című film pedig egy olyan folyamatosan formálódó diskurzust jelenít meg a vásznon, amellyel mindannyian foglalkozunk, de mégis ritkán kerül szóba, az élet és a halál kérdését állítja a középpontba, valamint az életben tapasztalható folyamatos változás tényét.
Azé a változásét, ami ellen ugyan tehet az ember, de gyakran így sem tudja elkerülni és szembe kell néznie vele. Így az összes vetített alkotás valamilyen formában a változással és az átalakulással foglalkozik majd. A filmek igyekeznek új perspektívákat bemutatni vagy egyszerűen csak rámutatni a változások jellegére és folyamatára – mindezt jellegzetes finn megközelítéssel.

Így van ez a nyitóalkotásban, Lauri-Matti Parppei rendezésében is, ami megmutatja, hogy a zene nemcsak egyféle lehet, és egy klasszikus zenész is megtalálhatja önmagát az improvizatív kísérletező műfajokban, miközben egészen új oldalát ismeri meg a személyiségének is a művészeten keresztül.
Több mint mozi
Bár a Finn Filmnapok elsődlegesen a finn alkotók munkáinak bemutatásáról szól, a FinnAgora munkatársai számos kísérőprogrammal készülnek idén is. A korábbi évekhez hasonlóan a látogatók számíthatnak tematikus alkotóprogramokra, de az elmúlt 15 évben volt már italkóstolás is, ami nagy sikernek örvendett. A fesztivál szervezőinek egyik kedvence a 2024-es hiúzmaszk-készítő workshop volt, amit az A híúz ember (The Lynx man) című film apropóján rendeztek meg. Tavaly pedig a Muminok 80. születésnapja alkalmából fa bábszínházat készítettek.

Az idei rendezvényen a program kiemelt filmjének rendezője, Lauri-Matti Parppei mellett vendégül látnak más alkotókat is. Február 19-én Ulla Heikkilä (Eden, Elämä on juhla) rendező készül mesterkurzussal az érdeklődőknek, utána pedig a Filmnapop partyra várják azokat, akik nemcsak filmnézéssel kapcsolnának ki.

A FinnAgora a Finn Filmnapok keretében is küldetésének tekinti, hogy foglalkozzon olyan fontos társadalmi ügyekkel, mint a kisebbségek vagy a segítségre szoruló érzékeny társadalmi csoportok életkörülményei. Éppen ezért a fesztiválokat minden évben a fontos témáknak dedikált beszélgetések kísérik. Így volt ez korábban a kisebbségekkel, az autizmusban érintettekkel vagy a környezetvédelemért fellépőkkel és az üzeneteikkel. Idén az Aurora Climate Gardennel szerveznek beszélgetést, amely a fenntartható jövő kérdését járja körül.
De nemcsak ilyen univerzális témákhoz nyúlnak érzékenyen a szervezők. 2024-ben a fesztivál vendége Katja Gauriloff filmrendező volt, akinek az első, Skolt Sámi nyelven készült filmjét is vetítették. Ez a kisebbségi nyelv az egyike azoknak a sámi nyelveknek, amelyeket Finnországban beszélnek.

A Finn Filmnapokat korábban más magyarországi városokban is megrendezték, így a finn filmek eljutottak már a debreceni, illetve a pécsi Apolló mozikba is. Idén a budapesti Toldi moziban kell keresni a jellegzetes északi stílusú alkotásokat február 18–22. között.

Cikk elkészítését a FinnAgora támogatta.








