-- Olvasási idő kb.: 5 perc és 26 másodperc
Frissítés: Móring József Attila Kormánybiztos írásunk megjelenését követően a cikkben feltett kérdésekre megküldte válaszát, amelyet lentebb változtatás nélkül teszünk közzé.
A világ több pontján sikeres vállalkozásokkal rendelkező indiai üzletember Bhagwan Chhungumal Sharmaval tárgyalt Móring József Attila, a Dél-Dunántúl fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
– írta meg a SONLINE Somogyvármegyei Hírportál
Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a megyei hírportál hírére. A vele folytatott beszélgetés és az indiai üzletember érdekkörébe tartozó vállalkozások profilja alapján, amit a nemzetközi nyilvános adatbázisok tükröznek, a hír joggal keltett riadalmat többekben. Látszólag a Dél-Dunántúlra olyan beruházás érkezhet, ami nem összeegyeztethető a dél-balatoni táj- és természetvédelemmel, esetleg veszélyeztetheti a somogyi lakosok egészségét és a somogyi mezőgazdaságot is.
A SONLINE tudósítása és Móring József Attila, a térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, aki egyben a térség országgyülési képviselője (KDNP) is, facebook oldalán februárban számolt be arról, hogy
“Bhagwan Chhungumal Sharma úr Indiából érkezett és a Dél-Dunántúl befektetési lehetőségeiről, egyetemi együttműködésekről érdeklődött.”
A híradás szerint a találkozó a Balatonhoz közeli Buzsákon jött létre, amit az utcahírmondó azzal a híreszteléssel egészített ki, hogy azt Móring József Attila kormánybiztos és a térség egyik polgármesterének közös indiai utazása előzöte meg.
Kevés dolog lehet dicséretesebb annál, ha egy képviselő és fejlesztésekért felelős tisztviselő gazdasági szempontból előnyős lehetőségeket, a helyi gazdaság számára sokszor elengedhetetlen tőkét kutat és lel fel. Azonban a közzétett tájékoztatás ugyan sikerrel felkeltette az érdeklődést, de tartalmát tekintve több kérdést hagy nyitva.
Bhagwan Chhungumal Sharma, az indiai befektető fő profilja az elektronikus üzemanyagok, szintetikus üzemanyagok előállítása. Ez a folyamat, az általam megkérdezett szakértők elmondása alapján, többnyire megújuló energiaforrásokat igényel. Ez általában napenergia, szélenergia vagy vízenergia. A környezeti hatások, amelyeket figyelembe kell venni:
- Energiaigény: Az előállítás jelentős mennyiségű villamos energiát igényel, még ha ez megújuló forrásokból származik is. Ha az energiát nem teljes mértékben fenntartható források biztosítják, az indirekt módon növelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
- Szén-dioxid forrása: Bár az eljárás során újrahasznosítják a szén-dioxidot, a forrása kulcsfontosságú. Ha például ipari folyamatok melléktermékeként begyűjtött CO₂-t használnak, az a fosszilis üzemanyag-termeléstől való függőséget támogathatja.
- Vízfelhasználás: Az elektrolízishez nagy mennyiségű víz szükséges, amely problémát jelenthet a vízhiánnyal küzdő régiókban, ami jelentős vízelvonást jelent a mezőgazdaságtól.
- Vegyi anyagok kezelése: A szintetikus üzemanyag előállítása során alkalmazott katalizátorok vagy egyéb vegyi anyagok szennyezést okozhatnak a környezetben, például a talajban vagy a vízben. A folyamat Fischer-Tropsch szintézist vagy más katalizátorokat igényelnek, például fémalapú vegyületeket. Ha ezeket nem megfelelően kezelik vagy ártalmatlanítják, káros anyagok kerülhetnek a környezetbe.
- Infrastruktúra hatása: Az üzem építése és működése zavarhatja az élővilágot, például földhasználattal vagy zajszennyezéssel.
Tehát, bár az e-fuel előállítása fenntarthatóbb irányt képvisel, az előállítási folyamat környezetbarát megvalósítása gondos tervezést és felügyeletet igényel. A gondos tervezés és felügyelet egy multinacionális cégnél talán biztosított, de az meglepő, hogy a nyilvános adatbázisokban Bhagwan Chhungumal Sharma cégeinek elérhetősége egyszerű @GMAIL fiókokban merül ki, a cégek többsége pedig egy apartmanba, azaz egy lakásba van bejegyezve . A “cégbirodalom” egyébként (továbbra is ugyanazzal a @GMAIL elérhetőséggel + apartmanba telepített székhellyel) egy valuta-kiszolgáló MONEY2HOME kft-vel is büszkélkedik. Persze az is lehet, hogy ezek a céges adatbázisok (pld: itt ) nincsenek kellően frissítve és Móring József Attila kormánybiztos úr sokkal szélesebb körben ellenőrizte tárgyalópartnerét. Mindezek ellenére, és feltételezve, hogy a befektető valóban tőkeerős, bennem is megfogalmazódnak a kétségek, hogy a tervezett beruházás képes lesz-e az előre látható környezeti hatásoktól megóvni a Dél-Dunántúlt. Egy esetleges üzemhiba, szivárgás, vészhelyzet esetén képes lesz-e kezelni a következményeket? A kérdés költői, hiszen a hivatkozott tudósítások inkább csak kérdéseket vetnek fel.
A fáma egyben egyetemi együttműködésekről is szól. Ez ismét egy kisebb rejtély, hiszen a befektetőről nem sikerült (a vitathatatlanul nem eltúlzott kutatásaim során) tudományos tevékenységet találni. Bár az E-FUEL egy olyan terület, amiben valóban érdemes kutatni, együttműködni. Az is kérdés, hogy egy esetleges ilyen kapcsolatépítő utazáshoz melyik polgármester és hogyan tud hozzáadott értéket rendelni? Azon még gondolkodom, hogy a SONLINE beszámolója szerinti Buzsák község melyik egyeteme lehet érintett. Persze az is lehet, hogy a találkozót ettől függetlenül más okból tartották Buzsákon és nem például a kormánybiztos úr hatáskörében található MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM Kaposvári Campusán? Az említett híradások nem számolnak be arról, hogy kik voltak jelen a megbeszélésen, a megjelent fényképekhez pedig nincsenek feltüntetve az illusztris befektető nevétől eltekintve a tárgyaló felek nevei. Így, a megfelelő arcképfelismerő rendszer hiányában, nekem nem sikerült őket hiteltérdemlően beazonosítani.
A hír többeknek (a környezetvédelem okán nekem is) további kérdéseket vetett fel. A tisztánlátás érdekében a következő kérdéseket küldtem el Móring József Attila kormánybiztos úrnak. Amennyiben Tőle válasz érkezik –és ahhoz hozzájárul– válaszait változtatás nélkül és haladéktalanul cikkünk frissítéseként közzétesszük.
Tisztelt Móring József Attila Kormánybiztos Úr!
- Járt Ön Indiában a találkozót megelőzően és/vagy annak előkészítése céljából? Ha igen, akkor ki kísérté el Önt?
- Konkrétan milyen befektetésről tárgyaltak?
- Várható, hogy a befektetés indiai vendégmunkásokat hoz a Dél-Dunántúlra?
- Amennyiben E-FUEL előállítását végző üzem létrehozását tervezik, történt előzetes felmérés a szükséges vízkészletre és természeti hatásokra vonatkozóan?
- Amennyiben E-FUEL előállítását végző üzem létrehozását tervezik, szoba került-e somogyi mezőgazdasági területek kivonása szél- vagy naperőművek telepítése céljából?
- Van az Ön birtokában olyan ismeret, ami képes kellő mértékben eloszlatni a szárnyrakapott aggodalmakat?
Móring József Attila Kormánybiztos úr által küldött válaszlevél:
Tisztelt Jámbor Péter Úr!
2025. március 25-én hozzám intézett kérdéseire az alábbiakat válaszolom:
1. A találkozót megelőzően nem jártam Indiában, a találkozó előkészítésében nem vettem részt.
2. A beszélgetés témája nem konkrét befektetés volt, hanem általános érdeklődés a Dél-Dunántúl befektetési lehetőségei iránt.
3. Sem indiai, sem más országbeli vendégmunkások dél-dunántúli megjelenése nem merült fel.
4. Az ön által említett anyag előállítása nem merült fel, így értelemszerűen a vízkészlet állapota és a természeti hatások sem.
5. Mezőgazdasági területek művelésből való kivonása sem merült fel, megjegyzem azt magam sem támogatnám, van elegendő kijelölt iparterület.
6. A szárnyra kapott aggodalmak megalapozatlanok, az efféle rémhírek alkalmasak a közhangulat megzavarására, az esetleges VALÓS befektetők elriasztására.
Amennyiben KONKRÉT befektetési igénnyel jelentkezik egy külföldi befektető, arról időben és részletesen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Az ön kérdéseinek alapjául szolgáló E-FUEL előállításával sem a nevezett indiai üzletember, sem más nem keresett meg. Minden ezzel kapcsolatos feltételezés, következtetés teljesen alaptalan.
Válaszom közléséhez abban az esetben járulok hozzá, amennyiben előzetesen láthatom a cikket.
Köszönettel,
Móring József Attila
kormánybiztos
Borítókép: Bhagwan Chhungumal Sharma/ Mórning József Attila forrás FB.
