„Nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem a hatályba lépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre” – írja Melléthei-Barna Márton országgyűlési képviselő (korábbi igazságügyi miniszterjelölt), aki egyike volt a szerdán bejelentett alkotmánymódosítás benyújtóinak. Ebben többek közt időkorlátot vezetnének be a miniszterelnöki tisztség esetén: egy ember legfeljebb nyolc évig lehet Magyarország miniszterelnöke.

Ezt az alaptörvénymódosítást egyre több kritika éri az ellenzék oldaláról, el is nevezték Lex-Orbánnak, mert a fideszes politikusok szerint ez kizárólag Orbán hatalomtól való távoltartására szolgál. A javaslatban ugyanis szerepel, hogy a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ez alapján Orbán már nem lehetne kormányfő, aki összesen már kereken húsz évig volt ebben a tisztségben.

A fideszes politikusok szerint ez visszamenőleges jogalkotás. Kocsis Máté például emiatt tanácsköztársaságot emleget legutóbbi Facebook-posztjában. „Szóval ekkora erővel érdemes lett volna beleírni egyenesen a nevét (Orbánét), ha már úgyis személyre szabott jogalkotás, és nem kiröhögtetni magukat az 1990-es dátummal” – fogalmaz.

A tiszás Melléthei-Barna hosszan indokolja, miért nincs visszamenőleges jogalkotásról szó. „Nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem a hatályba lépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre. A tervezett módosítás tehát a hatályba lépését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, nem tesz kötelezettséget terhesebbé, sem nem von el vagy korlátoz jogot vagy nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. A tervezett módosítás a jövőre szól, a jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében, méghozzá olyan korlátot, ami erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét” – írja és három alkotmánybírósági határozattal támasztja alá érvelését.

Forrás