„A rezsicsökkentés fenntartása politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre”– írja sajtóközleményében a Másfélfok. A két rendszer ugyan nehezen összeegyeztethetőnek tűnik, de „megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és logikus szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson”– idézi a közlemény a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely klímapolitikai tanácsadóját, Koczóh Levente Andrást. Az elemzés – amihez a szakértők a Tisza-kormány eddigi ígéreteit is alapul vették – szerint az ETS2 és az igazságos energiaátállást megvalósító uniós Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi plusz bevételt is jelenthet az országnak, amit energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására költhet.

„Magyarországon a rezsicsökkentés rendszere 2013 óta politikailag és társadalmilag is meghatározó eleme az energiapolitikának”, és ezúttal az Európai Unió 2028-tól hatályos új klímaszabályozását is be kell tartania a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. „Az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS2 az épületek, a közúti közlekedés, valamint a kisebb energetikai és ipari létesítmények fosszilisenergia-felhasználását érinti majd”. Az ETS2 az Unió éghajlatváltozási politikájának az alapja, és az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátását költséghatékony és gazdaságos módon hivatott csökkenteni. A szisztéma jelenlegi, negyedik fázisa 2021-tól 2030-ig tart, amely időszakra az EU az ÜHG-kibocsátások 62 százalékkal történő csökkentését tűzte ki célul a 2005-ös szinthez képest.

Menthető a magyar rezsicsökkentési rendszer

Magyarországon az üzemanyagárak kedvezőbbé tétele gyakran mesterségesen történt és politikai céljai voltak Koczóh szerint. A tanácsadó úgy fogalmaz a tanulmányban, hogy „az éppen aktuális energiaválság megoldására, »véletlenül« mindig egy közelgő választás előtt vezetett be a kormány hatósági árat”, ami fenntarthatatlan energiapolitikai lépés, ugyanis az ellátás összeomlása könnyen véget vethet ennek a szisztémának. Koczóh szerint ráadásul ez a rezsicsökkentést érintő összeomlás heteken, vagy hónapokon belül idén is megtörténhet. „A jelenlegi magyar rendszer torzulásait jól mutatja, hogy a rezsicsökkentés nem szociális alapon működik, miközben a hatósági üzemanyagárak korábban ellátási problémákhoz és piaci torzulásokhoz vezettek” – írja az elemzés.

„A Green Policy Center ezért olyan átmeneti megoldásokat javasolt, amelyek egyszerre őriznék meg a lakossági energia árak védelmének egy részét és alkalmazkodnának az ETS2 logikájához. A földgáz esetében például megmaradhatna a kétsávos rendszer, de a kedvezményes fogyasztási határ fokozatosan csökkenne, miközben energiahatékonysági beruházások és biometán-fejlesztések [a biometán, a szerves hulladékokból előállított tisztított biogáz metán tartalmú változata] segítenék a háztartásokat. A kétsávos tarifastruktúra az átlagfogyasztás limitéig rendkívül alacsony árat biztosít, azonban afelett piacihoz közeli (lakossági piaci ár) díjat jelent a villamos energia és a földgáz esetében. Green Policy Center elemzése szerint az áramnál időalapú rezsicsökkentést kellene bevezetni, vagyis az olcsóbb tarifa a kisebb terhelésű időszakokban lenne elérhető, amihez országos okosmérőprogramra és energiatárolási fejlesztésekre lenne szükség” – fogalmaz a sajtóközlemény.

Lesz dolga az új kormánynak, ha független és modern energiarendszert akar építeni

„Az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS2 az épületek, a közúti közlekedés, valamint a kisebb energetikai és ipari létesítmények fosszilisenergia-felhasználását érinti majd. Bár formálisan az energiakereskedők fizetik a kvóták költségét, ez – ha az árszabályozás nem állítja meg – megjelenik a lakossági árakban is”. A Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány (REKK) elemzése szerint „a rendszer a piaci energiaárak mellett 8–10 százalékkal növelhetné a földgáz, és 10–12 százalékkal az üzemanyagok árát. Az ETS2 nem politikai választás kérdése, hanem már elfogadott uniós kötelezettség. Ugyanakkor a rendszer nemcsak klímavédelmi eszköz lehet, hanem a magyar energiarendszer régóta halogatott modernizációját is kikényszerítheti. Az ETS2 bevezetése a modellszámítások alapján évente mintegy 1,2 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést eredményezhet Magyarországon” – írja Kaczóh az elemzésben.

Ráadásul a Green Policy Center becslése szerint a kibocsátáskereskedelmi rendszeren, illetve a Szociális Klímaalapon keresztül visszaosztott kvótabevételek „nagyjából 500 milliárd forintnyi bevételt jelenthetnek Magyarországnak. Ezeket a forrásokat energiahatékonysági beruházásokra, épületfelújításokra, közlekedési fejlesztésekre és a sérülékeny háztartások támogatására lehetne fordítani. A rendszer hosszabb távon nemcsak a kibocsátások csökkentését szolgálhatja, hanem a magyar energiaimport-függőség mérséklését, a hazai munkahelyteremtést és az energiaszegénység enyhítését is”. A magyarországi energiaszuverenitás kialakítását például olyan, a régióban kialakuló krízishelyzetek is sürgetik, mint a Barátság kőolaj-vezeték megsérülése. Miután a Magyarország energiaellátásához létfontosságú nyers kőolaj-szállító csatorna az orosz-ukrán háború csapásai miatt februárban megsérült, hetekig nem érkezett kőolaj az országba.

„Ugyanakkor az ETS2 kvótaárai a szállítmányozáson, illetve az érintett üzemek, erőművek termelési árain keresztül kétségkívül rendelkeznek némi inflációnövelő hatással is. Ezért fontos, hogy e szektorok (különösen a szállítmányozás) dekarbonizálása minél gyorsabban megtörténjen, hogy ez az inflációs hatás minél kevésbé legyen érzékelhető” – írja a Green Policy Center tanulmánya. Az elemzés szerint az uniós energetikai követelmények teljesítéséhez és a magyarországi rezsicsökkentésre tett politikai ígéretek megvalósításához több párhuzamos, strukturális változtatás szükséges.

Forrás