A Nap által folyamatosan kibocsátott töltött részecskék – ez az úgynevezett napszél, ami a sarki fényeket is okozza – a Föld mágneses terét és az elektromos hálózatát is súlyosan érinthetik. Ráadásul a Nap időnként a szokásosnál nagyobb mennyiségű töltéssel rendelkező anyagot juttat a világűrbe, így a napkitörések miatt a földi mágneses tér bármilyen változása váratlan áramot indukálhat – többek között a vasúti rendszerekben is. „Amikor geomágnesesen indukált áram kerül a rendszerbe, az mindenféle rendellenességet okozhat: olyan jelzések válhatnak pirosra, amelyeknek zöldnek kellene lenniük, vagy fordítva” – mondta Cameron Patterson, a brit Lancaster Egyetem kutatója a Bécsben rendezett Európai Geotudományi Unió találkozóján.

A probléma fő oka, hogy sok vasúti rendszer a pályaszakaszokon egyenáramot használ annak érzékelésére, hogy van-e vonat az adott szakaszon vagy nincs, ugyanis amikor egy szerelvény áthalad, az megváltoztatja az áramló áram mennyiségét. A mágneses teret érintő anomáliák elsősorban olyan vasúti berendezéseket tehetnek tönkre, mint a felsővezetékekhez kapcsolódó transzformátorok, a nagy sebességű vonatok kanyarodását segítő billenőrendszerek, a rádiókommunikáció és a műholdas navigációs rendszerek, amelyeket például a vonatok pontos helyének meghatározására használnak.

Ugyanakkor a kutató szerint az űridőjárás okozta vasúti balesetek előfordulása meglehetősen ritka: körülbelül 30 évente egyszer tapasztalhatók földi hálózatok megbénítására alkalmas napviharok, és az ezekhez köthető balesetek nagyjából 100 évben egyszer történnek. Patterson elmondása szerint egy egyértelmű esetről lehet tudni, amikor Svédországban 1982 júliusában „azt tapasztalták, hogy a jelzések átváltanak, és ezt összekapcsolták az adott pályaszakaszon áthaladó geomágnesesen indukált áramokkal”. Svédországban korábban, az 1930-as években is tapasztalhatóak voltak a napviharok által okozott jelzőrendszeri rendellenességek, így a svédek az 1950-es években átalakították a vasúti rendszereiket.

Magnus Wik, a Svéd Űrfizikai Intézet kutatója szerint ugyanakkor ezek a jelenségek sokszor észrevétlenek maradnak és az áramellátás rövid időn belül visszaáll a normális kerékvágásba. Ugyanakkor a napkitörések a jelenleg 10 tízezer Föld körül keringő műhold működésére is jelentős veszélyt jelentenek, és az olyan internetes mega-konstellációk, mint a SpaceX Starlinkjének üzemelésében is károkat okozhatnak.

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra! Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.

Forrás