A bolygó édesvíztározóinak több mint fele „funkcionálisan halottá” válhat 2060-ig az üledék kritikus mértékű és gyorsuló felhalmozódása miatt – tárta fel egy nemzetközi kutatás. A Nature Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít, hogy a gátak folyamatosan elzárják az iszap, a homok és a kavics természetes folyását a folyókon lefelé. Idővel ez a hordalék felhalmozódik a tározók fenekén, ami drasztikusan csökkenti a víztároló kapacitást, veszélyezteti a gátak biztonságát, és súlyosan károsítja a folyó menti alsóbb ökoszisztémákat.

A Kínai Tudományos Akadémia vízkutatója, Liu Kaj által vezetett csoport műholdfelvételeket, korábbi hordalékadatokat és gépi tanulást használt fel, hogy világszerte több mint 550 ezer víztározó kapacitását elemezze. Megállapították, hogy a bolygó évente nagyjából 36 köbkilométernyi tárolókapacitást veszít az üledékesedés miatt – ez a megdöbbentő mennyiség megegyezik a hatalmas kínai Három-szurdok-gát teljes térfogatával. Ez azt jelenti, hogy a világ évtizedenként az édesvíztároló kapacitásának több mint 7 százalékát veszíti el, ami egy olyan lassú lefolyású válság, amely közvetlenül veszélyezteti több mint 2 milliárd ember vízellátását, valamint a globálisan öntözött mezőgazdasági területek több mint negyedét.

A tanulmány szerint egy víztározó akkor tekinthető „funkcionálisan halottnak”, ha több mint félig megtelik üledékkel, a földrajzi hatások azonban rendkívül eltérőek. A száraz régiók különösen sebezhetők: a tározók közel háromnegyede lépi majd át ezt a kritikus küszöböt 2060-ig, szemben a nedvesebb éghajlati zónákban tapasztalható 50 százalékos aránnyal. Országos szinten Namíbia néz szembe a legsúlyosabb helyzettel, ahol a gátak 99 százaléka van veszélyben, miközben Ausztrália és Spanyolország is a globális gócpontok közé tartozik. Az ausztrál víztározók közel 85 százaléka, a spanyoloknak pedig a 75 százaléka fogja a becslések szerint túllépni a funkcionális élettartamát a következő néhány évtizedben.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás csak tovább gyorsítja ezt a jelenséget, mivel a hevesebb esőzések fokozott eróziót váltanak ki. Ezt a problémát tovább súlyosbítja, hogy a vízgyűjtő területek növényzetének kiirtása miatt a törékeny talaj védtelenné válik, így hatalmas mennyiségű új üledék mosódik a gátakba – éppen akkor, amikor a növekvő népesség miatt a legnagyobb szükség lenne a vízre. A probléma kezelésére a kutatócsoport a felső szakaszok újraerdősítését, a talaj stabilizálását, valamint olyan komoly mérnöki megoldásokat javasol, mint az iszapkotrás és a megkerülő alagutak építése. Ezek globális megvalósítása azonban nem lesz olcsó: a költségeket akár 100 milliárd dollárra becsülik.

Forrás