
„Történelmi lehetőség, hogy most a szakmapolitikai irányítás és a pszichiátria között el tud indulni az együttműködés” – mondja Wernigg Róbert, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke. A pszichiátria szakmai képviselői a múlt hézen egyeztettek először az újonnan megalakult egészségügyi minisztérium delegációjával – amelyben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Svéd Tamás államtitkár is részt vett – a pszichiátriai- és addiktológiai ellátás országos válságáról. A munkaerőhiány, a lepusztult infrastruktúra és a nem betegközpontú szemlélet évtizedek óta probléma, de a budapesti központok mostanra bekövetkezett válsága végre elérte a döntéshozók ingerküszöbét. A Qubitnek nyilatkozó pszichiáterek szerint az új egészségügyi minisztérium hozzáállása bizakodásra ad okot: a Hegedűs által vezetett minisztérium egy kríziskezelési terv megvalósításán kezdett el dolgozni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) bevonásával.
„Olyan javaslatok kidolgozására törekedtünk, amik nem egy izolált beavatkozást, hanem a további lépések előszobáját is jelentik. Az első ülés témáját az akut ellátás feszített helyzete és az ügyeleti problémák adták” – mondta kérdésünkre Szekeres György pszichiáter, a MOK Pszichiátriai Csoportjának vezetője a szerdai minisztériumi egyeztetés után. Szekeres annak a munkacsoportnak a főkoordinátora, amelyet a Tisza-kormány hivatalba lépése előtt az azóta egészségügyi miniszterré választott Hegedűs kért fel egy átfogó javaslatcsomag kidolgozására. A tervezet célja az összeomlás szélén álló budapesti Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI), illetve a kínlódó budapesti, később a vidéki pszichiátriai központok működőképessé tétele.

Az OPAI-ban dolgozó pszichiáterek idén februárban kényszerítették lemondásra a korábban asztrológiát és mágiát oktató Ézsi Robin igazgatót, és az eset nagyban hozzájárult a most is folyó sürgős szakpolitikai akciókhoz. Az intézményben negyven orvos követelte a vezetőség leváltását, mert tarthatatlanná vált az orvoshiány és az önként vállalt túlmunka mennyisége. Nemcsak a szakmai szervezetek álltak ki az OPAI dolgozói mellett, hanem mintegy hatszáz vidéki és fővárosi pszichiáter is aláírta a petíciót. A Nyírő esete sokat elárult az országos szinten magára hagyott és kivéreztetett mentálhigiénés ellátórendszer állapotáról.
A budapesti, majd országos ellátási krízis kezelésére Szekeres és munkacsoportja többek között ügyeleti alapdíjemelést javasolt az anyagi motiváció fejlesztésére és a munkaerőhiány enyhítésére. Szekeresék szerint ez a reform önmagában azonban nem elegendő, és az ügyeletekre valószínűleg szerződéssel dolgozó, vállalkozó szakorvosokat is alkalmazni kell. Wernigg Róbert elmondta, hogy az MPT már 2023-ban kidolgozott reformjavaslatokat, amik akkor még nem kaptak elég figyelmet. Még korábban pedig a 2018-as a Nemzeti Mentális Egészségpapír Program tűnt ígéretes kezdeményezésnek, „amit egy kormányhatározat is megtámogatott, de költségvetés nem volt mögötte”.







