Nick Clegg, az Egyesült Királyság volt miniszterelnök-helyettese és a Meta egykori vezetője szerint a szilícium-völgyi vállalatok – köztük a Meta – vezetői jobbra fordultak, és önérdekből magukévá tették a Donald Trump-féle MAGA-politikát. Clegg, aki hét éven át volt a Meta globális ügyekért felelős elnöke, mielőtt 2025 márciusában távozott, a Rest is Money című podcastben elmondta, hogy amikor a technológiai vezetők a második Trump-adminisztráció kezdetét követően látványosan feladták korábbi politikai semlegességüket, maguk a termékek is teljesen megváltoztak: az emberközpontú tervezés helyett a hangsúly az algoritmikusan ajánlott, gyakran szintetikus tartalmakra tolódott el.

„Láthatjuk, hogy az egész Szilícium-völgy – nemcsak Mark Zuckerberg, hanem mindazok, akiket az elnöki beiktatáson láthattunk – úgy döntött, hogy ahelyett, hogy elhatárolódna a politikától, amit véleményem szerint hosszú ideig, észszerűen tettek, inkább magáévá teszi a MAGA-politikát – némely esetben kétségkívül nemes céllal, de más esetekben inkább önérdekből” – nyilatkozta a podcastben. Clegg távozása idején történt, hogy Zuckerberg egymillió dollárt adományozott Donald Trump beiktatási alapjának, valamint kivezette a trumpisták szerint túlságosan balra hajló tényellenőrző funkciót a közösségi oldalairól. A brit expolitikus helyét a republikánus lobbista, Joel Kaplan vette át, aki nyolc évet töltött a George W. Bush-kormány kabinetfőnök-helyetteseként, majd később Trump jóbarátja, az UFC nevű MMA-céget vezető Dana White is beülhetett a Meta igazgatótanácsába.

Clegg becsatlakozott az amerikai adatelemző és kémszoftvercéggel, a Palantirral kötött brit kormányzati szerződés körüli heves politikai vitába is. Mint elmondta, nem tetszik neki a vállalat ideológiája, és szerinte a cég túlságosan nélkülözhetetlenné igyekszik tenni magát, ezzel függőséget alakítva ki. ügyfeleiben. A Palantirral szembeni aggályok középpontjában leginkább a szigorú adatvédelem hiánya és a kormányzati megfigyelésekben való aktív részvétel áll. Gyakran bírálják a vállalatot, amiért tömeges térfigyelő, határőrizeti és prediktív bűnüldözési rendszereket biztosít hírszerző ügynökségeknek (például a CIA-nak vagy az ICE-nak), ami komoly emberi jogi kérdéseket vet fel.

Emellett a közszférában, például a brit egészségügyi ellátórendszerben (NHS) kötött milliárdos szerződéseik kapcsán a bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a Palantir szoftverei annyira mélyen beágyazódnak az állami infrastruktúrába, hogy a kormányok gyakorlatilag képtelenné válnak a későbbi leválásra vagy a versenytársakra való átállásra, miközben rendkívül szenzitív lakossági adatokat adnak át egy átláthatatlan hátterű, magánkézben lévő technológiai óriáscégnek.

Az amerikai techszektorban eltöltött éveire visszatekintve – ahová 2018-ban érkezett, hogy kezelje az akkor még Facebooknak hívott cég Cambridge Analytica-botrányának utóhatásait –, Clegg felvetette, hogy a Palantir adatintegrációs modelljét hamarosan felválthatják a mesterséges intelligenciára épülő riválisok. Clegg nyilatkozata a Metát érintő szélesebb körű vizsgálatok közepette hangzott el, amelyeket Sarah Wynn-Williams, a Meta volt közpolitikai igazgatójának Careless People (Gondatlan emberek) című leleplező könyve is felerősített. A kötet „halálosan gondatlan” döntéshozatallal, a Kínai Kommunista Párttal való cenzúra-együttműködéssel, valamint a vezetőségen belüli szexuális zaklatásokkal vádolja a vállalatot. A Meta élesen vitatja a vádakat, elavult és hamis állítások keverékének nevezve azokat, és egy sürgősségi bírósági végzéssel még azt is megtiltotta Wynn-Williamsnek, hogy nyilvánosan beszéljen a könyv bizonyos részleteiről.

Forrás