A Tisza képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat (pdf). A főbb változások a módosított törvényben a következők:

Megszüntetik a Közszolgálati Közalapítványt, ezzel egyidőben pedig létrehozzák a Független Közmédia Testületet.

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma papíron a közmédia felett társadalmi kontrollt gyakorló szerv, ám alapvetően a korábbi kormánypárt volt többségben, ugyanis három tagot az egykori kormánypártok delegálhattak, három tagot az ellenzéki pártok, két tagot pedig a (csak kormánypárti megbízottakból álló) Médiatanács elnöke nevezhetett ki az élére.

A most létrejövő Független Közmédia Testületbe az Országgyűlés egyenkénti szavazással 4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot választ. Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban.

A módosítás szerint jelenlegi formájában megszűnik az MTVA.

A törvénymódosítás szövege így fogalmaz: „A Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság felett.”

A törvényjavaslat alapjaiban írja át a közmédia és a független sajtó finanszírozását.

A közmédia finanszírozása átáll a hároméves költségvetési ciklusra (elsőként a 2028-as évtől), a közvetlen állami támogatást (közszolgálati hozzájárulást) pedig a háztartások száma alapján határozzák meg, és az infláció mértékével évente kötelezően indexálják. A jelenlegi formájában megszűnő MTVA elveszíti médiatámogatási funkcióját.

Az állami médiatámogatási feladatokat a Médiatanács alá tartozó Sajtóalap veszi át, amely a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5 százalékából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból kifejezetten a független, etikus és közösségi sajtótermékek és műsorszámok gyártását finanszírozza.

Nyílt pályázatokon választják ki a vezetőket.

A közmédia vezérigazgatói posztjaira és a Médiatanács tagságára nyílt szakmai pályázatot és

online közvetített, nyilvános meghallgatásokat vezetnek be,

a jelölési folyamatba pedig beemelik a politikai ellenzéket és a civil szakmai szervezeteket is, teljesen kizárva a közvetlen pártpolitikai tisztségviselőket.

EU-s jogharmonizáció

A módosítás közvetlenül beépíti a magyar jogrendbe az európai médiaszabadságról szóló rendelet (EMFA) szabályait, és az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletére reagálva eltörli a rádiófrekvenciák automatikus megvonását az ismételt, de csekély súlyú jogsértések esetén.

A törvény a tervezet szerint a kihirdetése utáni napon lép hatályba. Magyar Péter egyik kezdeti ígérete volt, hogy „beszántja” az MTVA-t abban a formában, ahogy a Fidesz-kormány alatt működött. Ezt a közmédia stúdiójában is elmondta. „Ennek a hazugsággyárnak a kormányalakítás után vége van” – fogalmazott a miniszterelnök. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pedig úgy fogalmazott, két lépésben alakítják át a közmédia működését. Ez a mai volt az első lépés.

Forrás