Szokatlan módon előre közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), hogy Sulyok Tamásnak ki kell majd adnia, milyen beadvánnyal fordult a Velencei Bizottsághoz, és arra milyen választ kapott – írja a TASZ.

A NAIH a TASZ kezdeményezésére indított vizsgálatot a Sándor-palota ellen, és a TASZ-nak küldött válaszlevélben Péterfalvi Attila elnök borítékolta az eredményt.

Sulyok Tamás korábban csak annyit közölt, hogy a Velencei Bizottságtól kért állásfoglalást amiatt, hogy el akarják távolítani a hivatalából, és azt kérte, sürgős eljárásban vizsgálják a kérdést. A megkeresést és a válaszlevelet Sulyok titkolja, még közérdekű adatigénylésre sem adták ki. Arra hivatkoztak, hogy a kért dokumentumokban szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A NAIH elnöke szerint viszont a köztársasági elnök lemondásának kérdése és az ahhoz kapcsolódó körülmények kiemelt közérdeklődésre tartanak számot, a beadvány és a válasz is közérdekű adat, és nincs olyan jövőbeli döntés, ami miatt ezt titkolni kellene. Ráadásul a Velencei Bizottság nemzetközi szervként nem tartozik az infotörvény hatálya alá, ezért az ilyen esetekben nem lehet hivatkozni a törvény korlátozó rendelkezéseire sem.

A TASZ azt írta, a köztársasági elnök újabb döntés előtt áll: vagy önként közzéteszi az adatokat, vagy megvárja, míg felszólítást kap erre a Péterfalvi Attila vezette NAIH-tól.

Sulyok az Alkotmánybíróságon is próbálkozott jó előre megakadályozni az elmozdítását, de lepattant, miután 7 alkotmánybíró érintettség miatt kizáratta magát az ügyből, így a beadványt nem tudják megtárgyalni. Ezek után Polt Péter AB-elnök le is vetette a napirendről, pedig előtte villámgyorsan kiszignálta, és a javaslatot készítő alkotmánybíró információink szerint a Sulyok Tamás álláspontját alátámasztó tervezetet vitt volna be az ülésre.

Időközben kiderült, hogy Sulyok Tamást elég egyszerű módon távolítaná el a kormány: az Alaptörvény-módosításba beleírják, hogy annak hatályba lépésekor megszűnik a köztársasági elnök mandátuma.

Ha Sulyok ezt nem írja alá, elindítják ellene a megfosztási eljárást, amit az országgyűlési képviselők kétharmadának kell megszavaznia. Ugyan az eljárás maga egy hosszabb folyamat, de az elnök a szavazás pillanatától nem gyakorolhatja hatásköreit. Helyébe a házelnök lép, aki viszont aláírja a módosítást, és úgy szűnik meg Sulyok mandátuma.

Az Alaptörvény-módosítást társadalmi egyeztetésre küldte a kormány, aminek a határideje lejárt, így hamarosan benyújtják a tervezetet a parlament elé.

Forrás