„Minden évben sok koalát szállítanak vadállatkórházakba betegség vagy sérülés miatt, és sajnos nem mindegyikük éli túl” – nyilatkozta közleményben Andres Gambini, az ausztrál Queenslandi Egyetem reprodukcióbiológusa. Ahhoz, hogy megelőzzék a faj kihalását, az egyetem kutatói mélyhűtéssel fagyasztanák le a koalák (Phascolarctos cinereus) ivarsejtjeit, amelyek mesterséges megtermékenyítéssel és in vitro megtermékenyítéssel (IVF), azaz lombikbébi-kezeléssel lehetővé tehetik az egészséges koalaembriók létrehozását. A kutatók indoklása szerint erre az eljárásra azért van szükség, mert a koalaegyedek csökkenő arányával az egyedi tulajdonságaikat hordozó gének is eltűnnek, amik segíthetnék őket a környezetükhöz való rugalmas alkalmazkodásban.

Az ausztrál koala populáció meglehetősen egyenlőtlen módon változott az elmúlt évtizedekben: Queensland és Új-Dél-Wales egyes régióiban az állatok száma az 1990-es évek vége óta akár 80 százalékkal is visszaeshetett az erdőirtások, bozóttüzek és aszályok miatt. Míg az ausztrál kormány ezekben a régiókban 2022 óta környezetvédelmi besorolásúnak tekinti a koalákat, az ország egyes déli részein túl sok él belőlük. Ugyanakkor az előrejelzések szerint várhatóan ezeken a területeken is romlani fognak az életkörülményeik. Ráadásul az ausztrál koala populáció körében tombol a Chlamydia-járvány, ami a Queenslandben és Új-Dél-Walesben élő egyedek mintegy 90 százalékát érinti.

A faj megmentése érdekében a kutatók folyékony nitrogénben (LN2) fagyasztják le a koalák ivarsejtjeit, amelynek mínusz 196 Celsius-fok a fagyáspontja, és úgy konzerválja az ivarsejteket, hogy azok több évtizeden keresztül is képesek épen fennmaradni. Vincent Lynch, a New York állambeli Buffalói Egyetem evolúciós fejlődésbiológusa és a biológiai tudományok docense a Live Science-nek azt nyilatkozta, hogy „sikeresen felélesztettem olyan sejteket, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt folyékony nitrogénben fagyasztottak le”. Steve Johnston, a Queenslandi Egyetem állati szaporodás és fogságban tartott állatok tenyésztése tanszékének docense a lapnak elmondta, hogy a projekthez „együttműködünk a vadállat-kórházakkal, hogy spermát és petesejteket nyerjünk ki olyan koalákból, amelyek elhullottak, vagy sérülés vagy betegség miatt már nem képesek szaporodni”.

Forrás