Több évtizednyi keresés után csillagászok légkörre bukkantak egy Naprendszeren kívüli, mérsékelt hőmérsékletű kőzetbolygó körül – írta meg csütörtökön a New Scientist. Az LHS 1140b nevű exobolygó egy vörös törpecsillag lakhatósági zónájában kering, tőlünk 49 fényévre.

Collin Cherubim, a Harvard Egyetem bolygókutatója és kollégái az exobolygót a chilei Magellan Clay teleszkóp WINERED közeli infravörös színképelemző műszerével figyelték meg 2024-ben, ahogy átvonult csillaga előtt. A Science folyóiratban csütörtökön közölt tanulmányuk szerint a megfigyelések a bolygó légköréből elszökő, gerjesztett állapotú hélium atomokat mutattak ki. Amikor egy évvel később megismételték a méréseket, már nem észlelték a héliumjelet, ami arra utalhat, hogy a bolygó légköre változó ütemben szökik el.

„Messze a legegyszerűbb magyarázat az, hogy az általunk észlelt hélium magáról a bolygóról ered” – mondta a lapnak Cherubim. Ez arra utalna, hogy az exobolygó felsőlégköre nagyrészt héliumból áll. Az LHS 1140b sugara 70 százalékkal nagyobb, mint a Földé, tömege pedig 5,6-szorosa bolygónkénak. Ilyen hélium világok létezését kutatók már korábban is feltételezték, de létüket eddig nem sikerült igazolni.

„Ez más, mint amit saját Naprendszerünk kőzetbolygói alapján várnánk” – mondta Natalie Allen, a Johns Hopkins Egyetem csillagász doktorandusza. Egy héliumvilág, aminek kőzetekkel vagy jéggel borított felszínét vastag, sűrű légkör veszi körül, bizonyos értelemben jobban hasonlíthat egy gázóriáshoz, mint bármelyik naprendszerbeli kőzetbolygóhoz. Sukrit Ranjan, az Arizónai Egyetem asztrobiológusa szerint nem zárható ki, hogy a bolygó lakható lehet, de nem a földi értelemben vett életet kell elképzelni.

Ahhoz, hogy valós képünk legyen a bolygó lakhatóságáról, Allen szerint ismernünk kellene a légkör teljes összetételét. Ebben a James Webb űrtávcső lehet a kutatók segítségére, ami már többször megvizsgálta az LHS 1140b-t, de a légköri összetételére vonatkozó újabb megfigyelések egyelőre még nem kerültek publikálásra. „Ez a bolygó vált a Naprendszeren kívüli élet keresésének legígéretesebb célpontjává” – állítja Cherubim.

Forrás