Becslések szerint 30 ezer milliárd forintnyi összeg esett korrupció és jogellenes ügyletek áldozatául az elmúlt húsz évben. A konkrét eseteket a kormánytól független Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) fogja feltárni, majd a megfelelő büntetések kiszabása mellett lezárni – ígéri a Tisza-kormány. A már a kormánypárt választási kampányában beharangozott NVVH feladata az lesz, hogy „feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket” – olvasható a kormány által múlt pénteken benyújtott törvényjavaslatban. Ezekbe olyan konkrét ügyek tartoznak, mint az autópálya koncessziók, a lélegeztetőgép-biznisz szerződései, a covidtesztek és vakcinák beszerzései vagy a magántőkealapok és a szimbolikussá vált hatvanpusztai birtok ügye.

„Az NVVH jogkörei alapján úgy fog működni, mint egy második, kiterjesztett felelősséggel és speciális hatáskörrel rendelkező ügyészség” – mondta kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. A Tisza-kormány július 10-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot, amit a 17. Alaptörvény-módosítás részeként a parlament hétfőn elfogadott. A törvény szerint a hivatal elnökének munkáját a közpénzügyi elnökhelyettes, a nyomozati elnökhelyettes, a vádemelésért felelős elnökhelyettes, valamint a fellebbviteli elnökhelyettes segíti, és az elnök minden év május 31-ig számol be az előző évi eredményekről az Országgyűlésnek. A törvény egyik legfontosabb változtatása az NVVH jogi intézményrendszerbe történő beágyazása, ugyanis a hivatal kapcsolódik az ügyészséghez, és esetenként helyettesíti is azt.

Az NVVH létrehozása után a két igazságügyi szerv nem alá-fölérendeltségi viszonyban lesz egymással, hanem a hivatal bizonyos ügyek, így a közvagyon-bűncselekmények feltárásában elsőbbséget élvez majd. Miközben az NVVH felelősségi körei metszeni fogják az ügyészségét, az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ), bár hasonló jogköröket fednek majd le, más lesz a helyzetük egymáshoz képest. Ennek oka, hogy az ÁSZ általános pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végez, de nem nyomozó hatóság, nem vádló és önmagában nem vagyonvisszaszerző szerv.

Profi szakemberekre és dekoncentrált közigazgatási struktúrára lesz szükség

Az NVVH intézményi palettába történő megfelelő beillesztése után Ligeti szerint a hatóságnak nem a politikai szálakkal erősen átszőtt ügyek miatt lesz nehéz feladata a korrupció felkutatása, hanem mert ezeknek az eseteknek több száz, vagy akár több ezer sértettje és tanúja is lehet, és az érintettek kihallgatásához és kezeléséhez precíz hatósági koordináció szükséges. Ennek teljesítéséhez „az új hivatalnak a létező legprofibb elemzőket és értékelőket kell alkalmaznia. Ők lesznek a szürkeállomány ebben a folyamatban, akik megtalálják az összetartozó ügyeket, és felismerik azokat a mintázatokat, amik mentén össze lehet húzni térben és időben egymástól elkülönülő magatartásokat” – mondta a jogász. Ligeti a felfokozott, a megfelelő igazságszolgáltatásra kiéhezett közhangulat ellenére türelemre intett, ugyanis szerinte ezeknek az ügyeknek a feltárása egyesével is évekig fog tartani.

A hivatal hatékony működéséhez nemcsak a kompetens munkaerő alkalmazása kulcsfontosságú, hanem a szervezeti struktúra minél dekoncentráltabb térbeli elhelyezése is. „Azt a közigazgatási alapelvet kell érvényesíteni, hogy a hatáskört a lehető legközelebb kell vinni ahhoz a problémához, amiről dönteni kell. Mi azt mondjuk, hogy a vagyonvisszaszerzés feladatának nagy része nem büntetőjogi eszközökkel lesz elvégezhető” – mondta Ligeti. Szerinte ugyanis az NVVH hatáskörébe elsősorban közbeszerzési eljárások, közbeszerzésen kívüli beszerzések, földügyi támogatások és uniós támogatások ügyei fognak tartozni. „Ezek mind polgári jogi ügyletek, a büntető eljárás nem lesz célravezető, ráadásul ha minden vagyonvisszaszerzési ügyből büntetőügy lesz, akkor hamar szembesülni fogunk azzal, hogy nincsen olyan vádhatósági és különösen nincsen olyan ítélkezési kapacitás, ami ezt az iszonyatos ügyterhet kiszolgálja”.

Magyarország az egyik legkorruptabb európai tagállam

Bár a megfelelő szervezeti struktúra és a korrupciós ügyek feltárásában jártas szakemberek kulcsfontosságúak az NVVH működéséhez, a magyarországi korrupció meglehetősen rétegzett. A szinte minden ágazatotban tapasztalható negatív tendenciák a nemzetközi statisztikákból is kirajzolódnak: Magyarország 2025-ben a 182 országot számláló globális korrupciós index második felében küzdötte ki magának a 84. helyet 40 ponttal, Észak-Macedóniával, Bulgáriával és Kubával holtversenyben. A listán olyan nem európai országok előztek meg minket, mint Kína és Koszovó 43 ponttal, Örményország 46 ponttal, az Európai Tagállamok közül pedig Románia 45 ponttal. (A korrupciós index adatai alapján a legalacsonyabb mértékű korrupció Dániában, Finnországban és Szingapúrban van majd a top hármas listavezetőket követi Új-Zéland, Norvégia és Svédország.)

A korrupcióérzékelési indexet (CPI) a felmérők legalább három adatforrásból kombinálják össze, amelyek 13 különböző korrupciós felmérésből és értékelésből származnak. Ugyanakkor a CPI kizárólag a szakértők és az üzleti élet szereplőinek a közszektorbeli korrupcióval kapcsolatos észleléseit méri: a skála nulla pontja jelzi a legkorruptabb, a 100 a legtisztább állapotot. A Transparency által használt adatforrások a többi között olyan területeket fedtek le, mint a vesztegetés, a közpénzek eltérítése, a kormányok közszektorbeli korrupció visszaszorítására mutatott képessége, a nepotizmus mértéke a közigazgatásban, a közügyeket övező transzparencia mértéke és a közszolgálati tisztviselők vagyonnyilatkozatainak szabályozása.

Eltitkolt tízmilliárdok

Ezeknek a kategóriáknak a megszegésére az Orbán-kormányok regnálása alatt számos konkrét példát láthatott a nyilvánosság. A Tisza ígéretei szerint az NVVH kulcsszerepet játszik majd az olyan ügyek kivizsgálásában, mint az állami befektetések, a keretszerződéses ügyek, illetve a közbeszerzések. A Transparency áprilisi közleményében azt írta, hogy négy állami tulajdonú szervezet – az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. és az olyan általa koordinált, szintén állami hátterű társaságok, mint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt., az MFB Invest Zrt., valamint a Magyar Export-Import Bank befektetési társasága, az Exim Invest Zrt. – „összesen több mint 2645 milliárd forintnyi befektetést vállalt itthon és külföldön bejegyzett magántőkealapokban, ingatlanalapokban és más, úgynevezett alternatív alapokban 2026. március végéig. Ez duplája annak az 1300 milliárd forintos kihelyezésnek, amelyet a TI Magyarország tavaly kizárólag a magántőkealapokba fektetett közpénzek vonatkozásában feltárt”.

Nem sokkal később, július elején a Transparency-hez eljutottak azok a 2000-es kormányhatározatok, amelyeket több évig pereltek ki a kormánytól, azonban az adatok minősített voltára, azaz államtitkokra hivatkozva visszatartották őket. A kétezres sorszámú kormányhatározatok jelentősége, hogy a bennük szereplő döntéseket a kormánynak nem kötelező nyilvánosságra hoznia, így azok tartalmát csak az érintettek szűk köre érheti el. „Fontos, hogy a kormány a kétezres határozatokban nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget. Az általunk megismert kétezres kormányhatározatok mégis kivétel nélkül közpénzek adományozásáról rendelkeztek” – írja beszámolójában a TI, hozzátéve, hogy az általuk megvizsgált 42 dokumentumból 35 több mint 160 milliárd forint közpénz fölötti rendelkezésről szólt. Ugyanakkor ez elenyésző feltárt mennyiséget jelent az összes dokumentum számához képest: „összesen háromezer darab ilyen határozat volt csak 2023. december 19-ig, azóta még majdnem három év telt el, az Orbán-rendszerből még kettő és fél. Még további ezer darab születhetett. Tehát 3-4 ezer ilyen kormányhatározatot kell átvizsgálni” – mondta Ligeti.

A top három vagyonvisszaszerzési ügy

A kétezres kormányhatározatok vizsgálata mellett Ligeti szerint az NVVH működésének megkezdése után a legfontosabbak ügyek között lesznek a letelepedési államkötvények is. E kötvények megvásárlásával az európai uniós tagállamokon kívülről érkező állampolgárok schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzhettek, majd a kötvény ötéves futamidejének lejárta után a Magyar Állam visszavásárolta azt az eredeti névértéken, egy összegben. A konstrukció megalkotását Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte, és a kötvények forgalmazásával foglalkozó cégeket rendszerint offshore országokban jegyezték be. Bár az üzlet nem ment jól, és a Transparency, illetve a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest közös nyomozása szerint mintegy 30 milliárd forintot buktak rajta az adófizetők, a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz – írja a K-monitor.

A Ligeti által említett, kivizsgálás szempontjából fontos korrupciós ügyek között lesznek a lélegeztetőgépek és a covid elleni oltóanyagok is. A lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült beszerzési csalás esetében az Orbán-kormány regnálása alatt a magyar állam 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért, holott az eszközök nagy része, mintegy 12 ezer darab most is raktárokban áll. A beszerzésből ugyanakkor nagyot kaszáltak az olyan cégek, mint a Takács Péter volt egészségügyi államtitkár sógora által vezetett RF Silk Road Fund Holding Zrt. A pandémia a vakcinák és covidtesztek beszerzése miatt is jól jövedelmezett a Fidesz körüli érdekeltségébe tartozó cégeknek, amelyeket túlárazottan vásároltak meg: a vakcinabiznisz 5 milliárdos, a covid-teszt beszerzések közel 1 milliárdos osztalékot hoztak.

Ligeti azonban arra számít, hogy az NVVH kezdetben a látványosabb korrupciós esetekkel foglalkozik majd. Erre szerinte egyrészt a választók igazságérzetének kielégítése miatt van szükség, másrészt azért, mert „lesznek olyan nagy vagyonvisszaszerzési ügyek, amik nem a hivatalban fognak megoldódni. Tehát az, hogy a 4iG-től kérjük vissza a hadiipart, vagy hogy a magántőkealapokból kérjük vissza az állami pénzt, nem a bűnüldözés szintjén fog eldőlni, ezek kormányzati döntések lesznek, és ott fog történni a végrehajtásuk is”. A 4iG Nyrt. az Orbán-kormány korrupciós intézményrendszerének egyik fontos pillére volt: idén májusban kiderült, hogy az állami segítséggel felépített telekommunikációs és űrtechnológiai cég 1311 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Honvédelmi Minisztériummal, miközben egy 1500 milliárd forintos honvédelmi szerződése is életben van 2030-ig.

Mi lesz Hatvanpusztával?

„Hatvanpusztára nincsen szüksége az államnak. Nagyon nehéz elképzelni, hogy milyen funkcióval lehetne azt betölteni” – mondta Ligeti. Az Orbán-rendszer korrupciós ügyeinek szimbólumává vált ingatlana lefoglalható lesz, de a hozzá kapcsolódó túlárazott beruházások ára nem visszaszerezhető a jogász szerint. Hatvanpuszta létezésére 2016-ban figyelt fel a szélesebb nyilvánosság, amikor Orbán Viktor volt miniszterelnök a telekről posztolt képet a közösségi médiában: ekkor még Mészáros Lőrinc vette bérbe a majorságot Orbán apjának cégétől.

A terület valódi átalakítása 2019-ben kezdődött meg, amikor Orbán Győző, az ex-miniszterelnök apja saját nevére vette a birtokot, majd az ott található műemlékeket letarolva elkezdték felhúzni a most is látható luxusépületeket. Ezek a konstrukciók nemcsak, hogy közvagyon felhasználásával épültek fel, hanem még esetleges közvagyonná válásuk után is hasznavehetetlenek is lennének: „ha azt mondjuk, hogy legyen gyermekotthon vagy szociális otthon, az nagyon rendben van, csakhogy nem biztos, hogy arra ilyen költségigényű épületet ésszerűen fenn lehet tartani” – mondta Ligeti. Ugyanakkor a jogász felhívta a figyelmet arra is, hogy Hatvanpusztát nem szabad feladni, tovább kell kutatni a túlárazott kiadásokat, és vissza kell szerezni azokat.

Az NVVH-t is bizalmatlanság övezi

A jogtalanul, politikai befolyásolás révén magánkézbe került közvagyon visszaszerzésére korábban is voltak törekvések az újonnan hatalomra kerülő politikai adminisztrációk részéről. Az 1989-es rendszerváltás után az új Országgyűlés megalkotta a „szabad választásokat megelőző korszakhoz kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról” szóló törvényt, ami épp olyan korlátozott sikerűnek bizonyult, mint a 2010 utáni elszámoltatásra tett kísérletek. Az állami szervek és intézmények inkompetens vagy korrumpálódott működésének tapasztalatai után jogosan ingott meg a társadalom intézményekbe vetett bizalma. Ligeti szerint részben erre a kihívásra reagált a Tisza-kormány az NVVH létrehozásával, amely hivatal legitim működésének garanciáit egyelőre az élére megválasztott vezetők és az általuk választott szakemberek jelentik.

„A hivatal a kormánytól függetlenül fog működni, ez garantálhatja azt, hogy a politikai döntéshozók nem szólnak bele a napi szintű működésbe” – mondta a jogász. Az intézmény elnöke és elnökhelyettesei az Országgyűlés kétharmados támogatásával kaphatják meg posztjukat az NVVH élén, és a hivatali idejük alatt nem lehetnek párttagok, sem politikai tevékenységet nem folytathatnak. Ugyanakkor Ligeti szerint is nagy kérdés, hogy ki fogja kontrollálni a létrejövő új hivatalt. „Itt a jó intézmények, jó emberek dilemma jön elő. Jó embereket kell találni az NVVH élére, akik nem akarják rossz célokra vagy rossz módokon gyakorolni a hatásköreiket, de arra, a jérdésre, hogy ki őrzi az őrzők őrzőjét, nincsen ennél jobb válasz.”

Kapcsolódó cikk:

Forrás