Húsvétkor sem annyira húsbavágó kérdés Budapesten, hogy szabad-e locsolni, mint 2026 augusztusának elején.

Napok óta teljes a bizonytalanság abban az egyszerűen eldönthetőnek tűnő kérdésben, hogy a fővárosban van-e hivatalosan vízkorlátozás és így szabad-e például slagozni és automata öntözőberendezéseket üzemeltetni. A budapesti kormányhivatal és a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium ugyanis arról posztolt a Facebookon július 31-én, vagyis múlt pénteken délután, hogy „életbe lép az elsőfokú vízkorlátozás az ország minden településén”. Ám a Főváros vezetői később azt nyilatkozták és posztolták ki, hogy ez nem igaz, mert vízkorlátozást a törvény értelmében csak a helyi önkormányzatok hirdethetnek ki.

A helyzet addig fokozódott, hogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze hétfőn az ATV már arról beszélt, hogy a rendőrség lakossági bejelentések miatt kereste őket amiatt a hétvégén, hogy járókelők locsolást láttak a Margitszigeten. Emellett egyes társasházakban vagy a lakók követelték az automata öntözőrendszer azonnali leállítását vagy fordítva, közös képviselők próbálták kikapcsoltatni azt a korlátozásra hivatkozva. Bardóczi az erről szóló bejegyzése alatti egyik kommentben így fogalmazott:

„A Kormányhivatal nagyon szerencsétlen, sok kárt okozó, hatáskörén túlterjeszkedő kiírása indította el ezt a hisztériahullámot. A jogszabály egyértelmű: az önkormányzatok rendelhetik el a vízkorlátozást. Budapesten pedig erre momentán nincsen szükség.”

A 444 beszélt az ügy szereplőivel, vagyis a Fővárossal, a kormányzattal és a rendőrséggel és ez alapján úgy néz ki, hogy nagyjából tényleg az a valós helyzet, amit Bardóczi állított. Azt még a neve elhallgatását kérő, kormányközeli forrásunk is megerősítette, hogy a minisztérium és a kormányhivatal jószándékból ugyan, de túlterjeszkedett a hatáskörén: a lakossági és céges vízfogyasztás csökkentésére vonatkozó, teljesen jogos vágyaikat tényként kommunikálták. De a jogi helyzet tényleg az, hogy a vízkorlátozás önkormányzati hatáskör, Budapest pedig nem rendelt el ilyent.

Ezzel együtt az összes fél egyetért abban, hogy önkorlátozásra van szükség a locsolásban. De azért nem kell és nem is érdemes pusztulni hagyni az értékes, nehezen vagy sehogysem pótolható kerti vagy közterületi növényzetet, ami alapvető fontossságú a főváros élhetővé tételében a globális felmelegedés idején. Ezzel együtt lehetnek és vannak olyan régiók vagy települések, ahol annyira súlyos az ivóvízhelyzet, ami indokolja a teljes locsolási tilalmat. De az ügyben jogkörökkel rendelkező illetékesek szerint a főváros – egyelőre legalábbis – nem számít ilyen területnek.

A minisztérium túlmozgásos fellépését magyarázhatja, hogy az országban több helyen – így Budapest vonzáskörzetében is – tényleg komoly gondokat okozott a napokban, amikor a lakosság nem volt hajlandó csökkenteni a vízfogyasztását és juszt is locsolt olyan helyeken, ahol, Budapesttel ellentétben, nem áll rendelkezésre elég ivóvíz. A hajnalban megugró dunabogdányi vízfogyasztás az országos médiában is téma volt a polgármester kiborulásával együtt, de a környéken talán Szentendrén alakult ki a legnehezebb helyzet, itt a Pismány városrészben egy időre teljesen meg is szűnt a vízsszolgáltatás.

A félreértést pedig az is táplálhatta, hogy sportvonalon például a fővárosban is megtiltották a füves focipályák vezetékes vízzel történő locsolását, de ez csak rájuk vonatkozik.

Az ügyben kedden délután újabb fejlemény történt: miközben ez a cikk élesítésre várt, a vidékfejlesztési minisztérium tisztázó posztot tett közzé, amiben elismerik, hogy a vízkorlátozásról minden település maga dönt és nincsen országos korlátozás. Vagyis azt erősítették meg, amiről ez a cikk eddig szólt, elismerve azt is, hogy négy nappal ezelőtt félreérthetően kommunikáltak. Még elnézést is kértek a posztjuk végén.

A visszafogott locsolásban pedig a Főkert gyakorlata irányadó lehet magánkertekben is, ezt Karácsony főpolgármester posztja így fogalmazta meg:

„A növényi kultúrák szerint is fontos a sorrend: az öntözésben a fiatal fáknak, a jövő árnyékainak kell elsőbbséget biztosítani. Őket követik a frissen telepített cserjék, valamint az évelő- és rózsaágyások. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul: elsősorban az életben tartás és a talajélet fenntartása a feladat. Persze minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége.”

Aki pedig további öntözési tippeket szeretne, az olvassa el ezt a cikkünket.

Forrás