• A rendkívüli forróság miatt hétfőn háromnapos otthoni munkavégzést rendelt el a kormány az államigazgatásban dolgozóknak, és ugyanerre kérte a piaci szereplőket is.
• A home office ugyanakkor nem új jelenség a nagyvállalatoknál: a Covid-járvány óta általában lazábbak az irodai jelenlétre vonatkozó szabályok.
• Ebben a cikkben többek között azt néztük meg, mire számíthatnak a munkavállalók Budapest négy legnagyobb irodakomplexumát működtető cégnél, amelyek campusain egyenként több ezer ember dolgozik.
• A Telekom kéthetes kötelező távmunkát rendelt el, a MOL-toronyban továbbra is be kell járni, míg a Richternél és az OTP-nél rugalmasabban kezelik az irodai jelenlétet.
• Végül Zubor András mérnököt, a Magyar Mérnöki Kamara főtitkárát kérdeztünk arról, milyen feltételek mellett takarítunk meg energiát azzal, ha a fogyasztás egy része az irodákból a dolgozók otthonaiba kerül át.

Viktória egy 35 négyzetméteres, belső udvarra néző lakásban lakik a 9. kerületben. A lakás általában hűvös, de az ablak és az erkélyajtó déli fekvésű, ezért nyáron – főleg ilyen hőségben – elképesztően felmelegszik.

A társasház egyik lakásában sincs légkondicionáló: a legtöbben mobilklímát használnak, főleg olyat, amelynek a csövét az ablakon vezetik ki, hogy a készülékből a forró levegő távozzon. Viktóriának csak ventilátora van, de azt is ritkán kapcsolja be, mert inkább csak megmozgatja a levegőt, mintsem lehűti a lakást.

„A munkahelyi szabály szerint hetente egyszer kell bemennem az irodába, de a hőhullám alatt szinte minden nap bent vagyok, mert a saját lakásomban lehetetlen koncentrálnom. Nyáron ezért az iroda gyakorlatilag egy biztonságos menedék számomra, ahol elviselhető a hőmérséklet.”

– mondta.

Ugyanakkor a nemzetközi multicég, ahol dolgozik, az egyre súlyosbodó energiakrízis miatt már múlt héten 22 fokról 25 fokra állította a klímát a belső terekben. Kötelező otthoni munkavégzést még nem vezettek be, de a hőhullám miatt több kollégája inkább otthon marad, mint hogy a felforrósodott villamosokon vagy metrókon közlekedjen. Viktória viszont inkább korán kel: reggel hét óra körül már a metrón ül. „A nagy meleg miatt korábban ébredek, így a munkát is korábban kezdem. Szerencsére csak húsz perc az út, az még elviselhető” – mondta a 444-nek azzal a feltétellel, hogy munkáltatója nevét nem hozzuk nyilvánosságra.

A hétvégéig velünk maradó kánikula, valamint a Paksi Atomerőmű termelésének csökkentése miatt a kormány hétfőtől háromnapos kötelező home office-t rendelt el az államigazgatásban dolgozóknak, és a piaci szereplőket is arra kérte, hogy ahol lehet, tegyenek hasonlóan. Miközben a nagyvállalatok többségének nem ismeretlen terep az otthoni munkavégzés – a koronavírus-járvány óta sok helyen hibrid munkarend alakult ki – a Profession.hu 2023-as felmérése szerint Magyarországon ezt tízből mindössze négy munkavállalót érint.

Cikkünkben négy, egyenként több ezer embert foglalkoztató, nagy budapesti irodakomplexumot üzemeltető vállalatot kérdeztünk arról, hogyan változtatnak a home office-gyakorlatukon az energiakrízis miatt.

Teljes, részleges vagy semmilyen: négy nagyvállalat, négy különböző HO-stratégia

A Telekom az elsők között, már július 31-én bejelentette, hogy augusztus 3. és 17. között kéthetes kötelező távmunkát rendel el azoknak, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi. Emellett a 4500 embert foglalkoztató budapesti campusán – amelynek 14 focipályányi síküveg homlokzata mögött közel 100 ezer négyzetméternyi irodatér terül el – leállították a hűtési és szellőztetési rendszert, kikapcsolták a mélygarázs elektromosautó-töltőit, valamint elsötétültek az épületen belüli és a homlokzati digitális kijelzők is.

A Telekom vállalati kommunikációs igazgatósága megkeresésünkre azt közölte, hogy a cégnél a távmunka régóta bevett gyakorlat: azokban a munkakörökben, ahol erre lehetőség van, a dolgozók jellemzően heti 2-3 napot dolgoznak otthonról, ilyenkor elsősorban az elmélyült munkát igénylő feladatokat végzik.

Forrás