Az egyre gyakoribb hőhullámok, a megnövekedett mennyiségű aljnövényzet és a tartós szárazság okozta tűzvészek az elmúlt héten több százezer hektáron perzselték fel az európai erdőket, településeket és természetes élőhelyeket. Görögországban két tűzoltó is meghalt a hétvégén, amikor a tűzoltást végző két helikopter összeütközött. Olaszországban a legmagasabb fokozatú hőségriasztás lépett életbe, és Portugália északkeleti részén is felcsaptak a lángok. A történelmi léptékű erdőtüzekkel küzdő Spanyolország és Franciaország hatóságai néhány régióban megállították a lángok terjedését, miután az elmúlt héten mintegy 330 ezer embert evakuáltak a két országban, azonban újabb tűzfészkek is felbukkantak a kritikus régiókban. A klímaszakértők szerint az európai országoknak stratégiát kell váltaniuk, hogy felkészüljenek a klímaváltozással járó hőségre,, mert a további nyarak sem ígérnek enyhülést a kontinensen.

Európa mintegy 100 ezer hektárral nagyobb területen ég idén, mint tavaly ugyanebben az időpontban, és a 2006 és 2025 közötti átlag több mint kétszeresét teszik ki a jelenleg is lángokban álló régiók. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adatai szerint a 2025-ig számított 20 éves éves átlag körülbelül 388 000 hektár volt. Európában az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt az erdőtüzek száma, azonban a csúcspontját 2025-ben érte el, amikor az EU-ban több mint egy millió hektár terület égett le.

Ugyanakkor a globális erdőtűz-statisztikák által jelzett számok egyre csökkennek, aminek az az oka, hogy az ázsiai és afrikai régiókban hatékonyabban oltják és ellenőrzik az égő területeket, megváltoztak a mezőgazdasági gyakorlatok, és az emberek országokon belüli migrációja is befolyásolta az erdőtüzek gyakoriságának kialakulását, illetve azok helyi akkumulálódását – mondta Mark Parrington, az európai Copernicus Föld-megfigyelő program (CAMS) vezető kutatója a Phys.org-nak. Az amerikai és az európai kontinens országaiban azonban továbbra is jelentős és egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzeket hoz a globális felmelegedés.

A klímaváltozás miatt felforrósodott légkör nemcsak a növényzetet szárítja ki, hanem a természetes vizeket is leapasztotta, ami miatt nyolcvanszorosára nőtt az erdőtüzek előfordulásának esélye. A klímaszakértők szerint a 2026-os, történelmi méretű erdőtüzek kialakulását elsősorban a klímaváltozás miatt hirtelen nedvesből szárazba változó időjárás és az egyre frekventáltabban kialakuló hőhullámok okozzák. A tartósan forró levegő ráadásul rontja a tűzoltók esélyeit is, ugyanis már az éjszakák sem jelentenek enyhülést, és minimális nedvességet sem hoznak magukkal.

Magyarországon is gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek

Európában július végén köszöntött be az idei negyedik hőhullám, de a sorozat már májusban elkezdődött, és Magyarországot sem kímélte. Bár a 2026-os adatok meg sem közelítik az eddigi legtöbb erdőtüzet hozó 2022-es év statisztikáit – ekkor közel 7300 hektár égett le – továbbra is fokozott tűzveszéllyel kell számolni itthon is, írják a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói, Valkó Orsolya és Báldi András a az MTA közleményében. Az európai statisztikákhoz hasonlóan a European Forest Fire Information System (EFFIS) adatai szerint Magyarországon is az elmúlt tíz évben duplázódott meg a tűzvészek száma: 2016 és 2025 között 218 százalékkal nagyobb területet érintettek a jelentős kiterjedésű tüzek, mint 2006 és 2015 között.

A Nébih figyelmeztetései szerint az évek óta tartó aszály miatt könnyen gyulladó biomassza halmozódott fel, amely körülmények között a felszíni tüzek akár a 15-30 méteres lángmagasságot is elérhetik. A legveszélyeztetettebb területek a Hortobágyi Nemzeti Park, a bugaci erdőrezervátumot, és a Pilis erdőállományai, de múlt csütörtökön a Visegrádi-hegység Sikárosi erdészház feletti része is kigyulladt, ahol mintegy 15 hektáron égett le az erdő.

Spanyol és francia dráma

A legnagyobb területek Európában Spanyolországban és Franciaországban égtek az utóbbi hetekben. Franciaországban augusztus első hétvégéjére megdőlt az országban valaha leégett területek méretének rekordja, ugyanis 160 ezer hektár területet perzseltek fel a lángok az eddigi 66 ezer hektáros rekordhoz képest. Eközben Spanyolországban több mint 200 ezer hektáron végeztek pusztítást a fellobbanó erdőtüzek – a terület nagysága meghaladja az előző években július végén és augusztus elején mért adatokat.

Franciaországban a Bordeaux környéki borvidékek nagy része komoly károkat szenvedett az idei tűzvészekben, ráadásul szombaton az addig ellenőrzés alá vont erdőtűz ismét elszabadult, és a délkelet-franciaországi Var megyében 1800 hektárt égetett le. A hatóságok pénteken mintegy 2500 embert evakuáltak a területről, miközben a tűzoltóknak és helikoptereknek a Var megyei Montfort-sur-Argens település gazdái segítettek oltani a lángokat.

Az ország híres bordeaux-i borvidéke sem úszta meg a szélsőséges időjárás következményeit: a borvidék közelében az erdőtűz Párizs területének négyszeresét emésztette fel, és bár vasárnapra a francia hatóságok körülhatárolták a lángokat, a tűz továbbra is ég. A területen a második világháború óta nem látott polgári evakuálást kellett végrehajtani, ami 224 ezer ember ideiglenes kitelepítését jelentette. Provance megyében eközben továbbra is mintegy ezerötszáz tűzoltó oltja a második tűzvész lángjait, amit hétfőn még mindig nem sikerült megfékezniük.

Eközben Spanyolországban az északi León tartományban ütött ki újabb tűz szombaton, miközben egy másik is aktív maradt. Ennek ellenére a spanyol kormány már a hétvégén kihirdette a országos szükségállapot végét. Erre azért volt szükség, mert az ország középső területein, így Madrid környékén, az attól nyugatra fekvő Ávila vidékén és Valencia régióiban az erdőtüzek mintegy 70 ezer hektárnyi területet – ez Barcelona közel hétszeresének felel meg – perzseltek fel szombatig, ahol ekkor sikerült megfékezni a lángokat. A spanyol helyzet javulni látszik az eddig leginkább érintett területeken, és a keleti Castellón tartományban a Vall d’Uixó térségében mindent letaroló tűzvészt 10 ezer hektár leégése után sikerült megállítaniuk a tűzoltóknak.

Az erdőtüzek múlt pénteken a Spanyolországgal szomszédos Portugáliába is elértek, ahol az ország északkeleti részén ütöttek ki a lángok, Valpaços község közelében pedig lakóházak is kigyulladtak. Bár Valpaços közelében egyelőre körülbelül egy kilométeres a tűzfront, a hatóságok egy víztisztító telep és egy gáztároló létesítmény védelmére is óvintézkedéseket tettek.

Dél-Európa is lángokban áll

A hőhullám nem kíméli a dél-európai országokat sem. Múlt kedden a görög Párosz-szigeten csaptak fel a lángok. Kampi térségében először szemét és aljnövényzet égett, majd a tűz átterjedt a mezőgazdasági területekre is. Ráadásul a sziget déli és délkeleti részén az északi irányú szél is nehezítette az oltási munkálatokat, miközben 66 tűzoltó, 16 tűzoltóautó és különleges erdészeti egységek vettek részt a tüzek megfékezésében. Azóta a görög főváros körüli területeken is elszabadultak a futótüzek, és az Athéntól hetven kilométerre fekvő tengerparti faluban, Porto Germenóban több mint száz lakóház semmisült meg a lángokban egyetlen éjszaka alatt. A fővárosi agglomerációhoz közeli lángok megfékezése közben két tűzoltóhelikopter is lezuhant, a balesetben az egyik jármű kétfős személyzete életét vesztette.

Olaszországban idén július elejéig összesen több mint 11 ezer hektárnyi terület égett le, miközben Szicília és a déli régiók június óta folyamatosan küzdenek a fel-felbukkanó tűzfészkekkel. Ez nem meglepő tendencia, ugyanis Olaszországban Szicília, Calabria és Campania régióiban összpontosul az erdőtüzek által érintett területek 71 százaléka. A szaharai eredetű levegő várhatóan 40 Celsius-fok fölé melegíti a hőmérsékletet, ami megnöveli az erdőtüzek kialakulásának kockázatát. Eközben Törökországban már aktívan folynak a tűzoltási munkálatok. A múlt héten regisztrált 206 tűzből 202-őt sikerült ugyan eloltani, de a nyugati és déli partvidéken több tűzfészek is tovább égett. Törökországban szombaton a hatóságok a Fethiye-t és Antalyát összekötő főutat is lezárták a délnyugaton fekvő Muglia városánál, és a közelben lévő egyik kórház részlegeit is kiürítették, ugyanis a lángok elérték a közeli településeket.

Északot is elérték az erdőtüzek

Hollandiában a tűzoltók a déli Limburg tartomány egyik erdejében küzdöttek egy lángra lobbant tűzfészekkel: a holland vasúttársaság a térségben felfüggesztette a vonatközlekedést, és egy helyi kempinget is evakuáltak a hatóságok. Az országban az utóbbi egy évtizedben csaknem megduplázódott az erdőtüzek kialakulásának kockázata az azt megelőző harminc évhez képest. Eközben múlt csütörtökön a német Chiemgau-Alpokban, Lackenberg erdejében ütött ki az erdőtűz, ahol becslések szerint 2,5 hektárnyi terület égett le; a füstoszlopok körülbelül ezer méteres magasságig értek, így a hatóságok nem tudtak járműveket bevetni az oltáshoz. Az Egyesült Királyságban még július 11-én és 14-én törtek ki hegyvidéki tüzek Manchester közelében, és bár ezek továbbra is égnek a felszín alatt, a hatóságok három hét után lezárták a bevetést, miközben a tűzoltók továbbra is figyelemmel kísérik a lángok esetleges fellobbanását.

Tűz ellen tűz

A drasztikusan növekvő számú európai erdőtüzek egyre gyakoribb kialakulása a HUN-REN kutatói szerint együtt jár a biológiai sokféleség csökkenésével, a vízhiánnyal, a talajok állapotának leromlásával és a vidéki települések elnéptelenedésével is. Ugyanakkor tűzvészkezelési stratégiaváltással Európa megelőzhetné az egyre nagyobb károkat okozó erdőtüzeket: jelenleg ugyanis több uniós ország is a tűzvédelmi költségvetésének 90 százalékát az oltásra fordítja, és csupán tíz százalékát a megelőzésre – mondta Johann Goldammer, a németországi Max Planck Kémiai Intézet kutatója a New Scientistnek. A kutató szerint az erdők intenzívebb karbantartása és a fenntartható fakitermelés, illetve a biodiverzitás visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulna az erdőtüzek számának csökkentéséhez.

Ráadásul a sűrű és száraz aljnövényzet is komoly kockázatot jelent tűzvédelmi szempontból. Vannak olyan spanyol régiók, ahol a bozót ritkítására kecske-, juh- és szarvasmarha-nyájakat vetettek be, hogy az állatok lelegeljék a növényzetet, míg Franciaországban a szigorú természetvédelmi előírások miatt a veszélyes bozótosoknak csak a 30 százalékát tudták megtisztítani. A összefüggő aljnövényzet eltávolításának a leghatékonyabb módja az irányított égetés. Erre jó példa volt, amikor az Egyesült Államok nyugati részén 2020-ban az előre kontrolláltan leégetett területeken kitört erdőtüzek 16 százalékkal kevésbé bizonyultak súlyosnak, mint korábban. Egyes radikális vélemények szerint néhány esetben még az erdőtüzeket is hagyni kell lángolni: Stefan Doerr, az Egyesült Királyságbeli Swansea Egyetem kutatója a New Scientistnek elmondta, hogy „a Barcelona környéki tűzoltók azt mondják, hogy ha egy erdőben tűz keletkezik, és nincsenek különösebben erős szelek, hagyni kell leégni, mert akkor hosszú ideig nem fog újra lángra kapni még szelesebb körülmények között sem”.

Forrás