Csütörtök este óta éles a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján az oldal, ahová folyamatosan töltik fel a kórházi fertőzések és járványok intézményi adatait.

Nehéz volt eljutni idáig, az Orbán-kormányok hosszú időn keresztül mindent megtettek a számok eltitkolásáért, végül a kormányváltás után, májusban kormányhatározat kötelezte az NNGYK-t, hogy tegye közzé az összegyűjtött adathalmazt.

A HVG beszámolója alapján Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos egy szerdai háttérbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok közzétételének elsődleges célja nem az, hogy az egyes intézményeket rangsorolják, hanem az, hogy a nyilvánosság következtében a kórházak megtegyék a jövőben a betegbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket, fejlesztéseket, ezzel csökkentsék a fertőzések gyakoriságát.

Azt is fontos fejben tartani böngészés közben, hogy bár lehet keresni egyes intézményekre lebontva, de nem minden kórház adatai elérhetőek, a krónikus, illetve rehabilitációs ellátást végző intézmények egyelőre kimaradtak az adatbázisból.

Amit meg lehet nézni, az az „aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények által jogszabály alapján kötelezően jelentett kórházi-járványügyi adatok: egyes kiemelt jelentőségű egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) és az egészségügyi ellátással összefüggő járványok (EEÖJ) éves adatai, valamint az 5 évente megvalósuló európai pontprevalencia vizsgálat (PPV) legutóbbi hazai adatai” – olvasható az állami szerv honlapján.

Jelenlegi tehát meg lehet nézni, hogy például 2021 és 2025 között évente összesen hány egészségügyi ellátással összefüggő járvány volt a hazai intézményekben (mármint azokban, amelyek adatai jelenleg benne vannak a bázisban):

• 2021-ben 355 járványt regisztráltak, összesen 273 fő volt specifikus járványban és 5644 fő nem specifikus járványban érintett,
• 2022-ben 530 járványt regisztráltak, összesen 268 fő volt specifikus járványban és 7705 fő nem specifikus járványban érintett,
• 2023-ben 304 járványt regisztráltak, összesen 204 fő volt specifikus járványban és 3518 fő nem specifikus járványban érintett,
• 2024-ben 363 járványt regisztráltak, összesen 547 fő volt specifikus járványban és 4073 fő nem specifikus járványban érintett,
• 2025-ben 302 járványt regisztráltak, összesen 595 fő volt specifikus járványban és 2061 fő nem specifikus járványban érintett.

A specifikus járványok jellemzően vagy kizárólag az egészségügyi ellátórendszeren belül alakulnak ki, az NNGYK tájékoztatása szerint „viszonylag ritkák és általában kevés beteget érintenek, ugyanakkor a járvány részét képező megbetegedések általában súlyosabb lefolyásúak”. A nem specifikus járványok az egészségügyi ellátórendszerben vagy akár azon kívül, a lakosság körében is kialakulhatnak (ilyen például az influenza okozta légúti járvány, calicivírus okozta enterális járvány, rühakta által okozott járvány stb.).

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül egyelőre csak a Clostridioides difficile (CDI) fertőzésekre vonatkozó adatok között lehet keresni, de hamarosan a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és a véráramfertőzések adatai is felkerülnek majd. Emellett megismerhetőek a fekvőbeteg-ellátás kórházi-járványügyi helyzetét felmérő Európai Pont Prevalencia Vizsgálat hazai adatai is a legutolsó (2022-es) felmérés alapján.

Az oldalon érezhetően nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a laikus böngészők is megkapjanak minden információt, ami az adatok megértéséhez szükséges lehet, az egyes fertőzések jellemzőitől a kezelésükig, a járványok típusaitól az eredmények értelmezéséig.

Az adatok értelmezéséhez itt egy hosszú, de alapos leírás.

Így lehet belehalni egy kéztörésbe

Az elmúlt évtizedekhez képest óriási változás, hogy mostantól intézményekre bontva nyilvánosan elérhetők a kórházi fertőzési adatok. Eddig csak országos, illetve régiós összesítések voltak, a közölt számokat a szakemberek is nehezen tudták értelmezni, a részletekért perelni kellett.

A titkolózás valószínűleg nem volt véletlen: 10 évvel ezelőtt a hálapénz ellen küzdő orvoscsoport „kezeletlenül hagyott és elhallgatott” problémaként hivatkozott a kórházi fertőzések ügyére, amikor fel akarták rá hívni a közvélemény és az egészségügyért felelős döntéshozók figyelmét.

„A magyar kórházakban uralkodó tarthatatlan állapotok – az eszközhiány és az alapvető higiéniás feltételek hiánya – miatt emberek százai veszítik életüket kórházban terjedő bakteriális fertőzések miatt. Tudniuk kell, hogy kórházi fertőzések következményeként évente jóval többen vesztik életüket, mint közlekedési balesetben” – írták. És ezt is tudták fokozni: „előfordulhat, és elő is fordul, hogy mondjuk kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba, vagy lélegeztetőgépen végzi egy gyermek, mert a mandulaműtét során kórházi, terápiarezisztens kórokozók támadják meg.”

Azt állították, a fertőzésekről „a kormány és az állami ellenőrző szervek évek óta tudnak”, de nemhogy érdemi intézkedéseket nem hoztak, „az adatokat is évekig titkolták, és nem átláthatóan bocsátják a szakma és a nyilvánosság elé”.

A csoport egyik tagja, a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi elnöke, Álmos Péter annak idején a 444-nek arról írt, „a WHO 1000 ápolási napra legalább 20 liter alkoholos kézfertőtlenítő használatát javasolja. Magyarországon ez jóval elmarad ettől, 6 liter/1000 betegnap, a legkevesebb Európában”, tudomása szerint teljes kórházak működhettek az országban sterilizáló berendezés vagy meleg víz, kórházi osztályok pedig működő vécé nélkül.

(Ugyanabban az évben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal munkatársa egy konferencián arról beszélt, megfelelő megelőzéssel drasztikusan lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések számát, a fertőzések fő okaként pedig a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot nevezte meg.)

Tudták, csak titkosították

Az ÁNTSZ reflexből közölte, hogy „a hálapénz ellen tiltakozó orvosok csak az egészségügy hitelét ássák alá”, és állították, hogy az adatok igenis nyilvánosak. (Ami az országos, illetve régiós összesítést takarta.) Csakhogy miközben a hivatal az egészségügy hitelét féltette, a kormány pontosan tisztában volt vele, mennyire súlyos a helyzet. Az orvoscsoport levele előtt egy évvel az ÁNTSZ készített egy vizsgálatot, amely megállapította, hogy a kórházak túlnyomó többsége nem teljesítette a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket. A vizsgálatot titkosították, azt csak a tiszás győzelmet hozó választás után kapta meg a Direkt36, hiába kérte korábban is.

A 2015-ben végzett vizsgálat a többi között megállapította, hogy „a kórházak közel harmadában nem voltak biztosítottak a közegészségügyi feltételek. Gyakran előfordultak a betegellátás során használt textíliák minőségével, tisztaságával kapcsolatos problémák, több helyen az elhanyagolt infrastruktúra is gondot jelentett. A higiéniai hiányosságok felelnek többek között a kórházi fertőzések terjedéséért is.”

A lap forrása szerint a felmérés eljutott a döntéshozókhoz, de a fiókba került.

2017-ben a Társaság a Szabadságjogokért perelt a kórházi fertőzések adataiért, és elkezdték gyűjteni a személyes történeteket is. A panaszokat továbbították az ÁNTSZ-nek, hogy orientálják őket, hol kellene vizsgálódni.

A TASZ három év adatait kapta meg, ezeket dolgozta fel 2023-ban a Direkt36 cikksorozatban és dokumentumfilmben. A többi között megállapították, hogy

• a magyar állam és a politikusok tisztában voltak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá söprésbe, mint a megoldásába;
• szándékosan és változatos eszközökkel titkolták, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy „megijedjen a lakosság”.

A lap azt tárta fel, hogy a helyzet a hivatalos statisztikáknál súlyosabb, a többi között azért, mert nem vesznek elég mintát, vagy nem pontosan jelentik az eseteket. Arról írtak, a fertőzések terjedését segíti, hogy kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, a nővér, de sok a többágyas kórterem. Bemutatták egy fiatal férfi történetét is, akit akkor sem különítettek el a kórházban, amikor egy magánúton végzett laborvizsgálat kimutatta a kórházi fertőzést, ami nála komoly hasmenés formájában jelentkezett. Ugyanazt a vécét kellett használnia, amit a többi betegnek.

Megvolt a nekibuzdulás, eredmény nem nagyon lett

Bár 2018-ban, a Semmelweis-évben Kásler Miklós akkori miniszer arról beszélt, az egészségügyben az egyik legakutabb probléma a kórházi fertőzés, a visszaszorítása pedig az egyik legfontosabb feladat, a nagy fogadkozás ellenére 2019-ben és 2020-ban tovább romlott a helyzet. Akkori cikkünk szerint

• 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve.
• Hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya.
• Ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.

A covidot is kórházi fertőzésként kapta el minden negyedik beteg.

A Direkt36 cikke szerint 2021-ben „korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában.” Egy részletes európai vizsgálat ennél is rosszabb számokat mutatott. A 2016-2017-es vizsgálat szerint Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, vagyis a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka kap fertőzést.

Készült ilyen vizsgálat 2022–23-ban is, ami szerint 3,8 százalékra nőtt itthon a kórházi fertőzöttek aránya.

2023-ról 2024-re volt némi javulás, de áttörést még mindig nem sikerült elérni – írta a Népszava a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által tavaly év végén kiadott jelentés alapján. A műtéti fertőzések aránya csökkent, de az intenzív osztályokon továbbra is minden 60. ápolási napra jutott egy kórházi fertőzés, és az ér- és vastagbélsebészetben továbbra is minden tizedik beteg érintett.

A nyilvánosság segíthet?

Hegedűs Zsolt a miniszterjelölti meghallgatásán ígérte meg, hogy nyilvánosak lesznek a kórházi fertőzési adatok, a közzétételi módszertant júliusra dolgozták ki. Azt előre kommunikálták, hogy pusztán az intézményi adatok alapján nem lehet rangsorolni vagy összehasonlítani a kórházakat, hiszen a fertőzési mutatókat jelentősen befolyásolja az ellátott betegek egészségügyi állapota, az ellátás összetettsége, és az is, hogy milyen intenzitással derítik fel a fertőzéseket. Ezért azt ígérték, az adatok értelmezésében is segít majd a honlap.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter korábban arról beszélt: a transzparencián túl az intézkedés célja, hogy egy intézmény hibájából az egész ország egészségügyi rendszere tanulhasson, az intézmények pedig a pontos adatok alapján tudjanak javítani a betegbiztonságon. A honlap élesítése előtt azt írta, „a nyilvánosság nem öncél: ösztönöz a jobb teljesítményre, segíti a megelőzést, és erősíti az egészségügybe vetett bizalmat.”

Forrás