Baka András köztársasági elnök hétfő délelőtt jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek.

Szathmáry Zoltán több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben. Az interneten elérhető dokumentumok alapján miskolci ügyészségi titkárként kezdte a karrierjét, majd 2011 júniusában helyezték át budapesti kerületi ügyészséghez, változó szolgálati helyre. IV. és XV. kerületi alügyészből 2012 júniusában nevezték ki budapesti kerületi ügyésszé.

Egy disszertációs meghívó szerint 2020 decemberében már a Legfőbb Ügyészség ügyészeként dolgozott. Innen később a Fellebbviteli Főügyészségre került, mert 2023 júniusában megszüntették a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre szóló kirendelését és a fellebbviteli főügyészhelyettesi megbízását, egyidejűleg kirendelték a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályára, és megbízták a főosztályvezető ügyészi feladatok ellátásával.

Két hónappal később – korábbi kirendelését és megbízását fenntartva – áthelyezték a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, és egyidejűleg kinevezték büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyettessé.

2025 januárjában pedig áthelyezték a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához, és főosztályvezető ügyésszé nevezték ki. Jelenleg ebben a pozícióban dolgozik.

Szathmáry PhD-fokozattal rendelkezik. A Magyar Tudományos Művek Tárában 26 publikációját jelzik. Az első, az információs társadalom devianciáiról szóló tanulmány 2008-ban jelent meg. Szathmáry többek között publikált a zaklatás bűncselekményéről, az uzsorabűncselekményekről, az elektronikus pénz és a bitcoin büntetőeljárásban való biztosításáról és a szado-mazochista aktusok büntetőjogi vonatkozásairól is.

A köztársasági elnök jelölése egyelőre nem jelenti, hogy Szathmáry legfőbb ügyész lesz. A döntést ugyanis a parlament hozza meg, kétharmados többséggel. Utoljára 20 évvel ezelőtt fordult elő, hogy az Országgyűlés nem választotta meg a köztársasági elnök jelöltjét legfőbb ügyésznek. Akkor Sólyom László Horányi Miklóst jelölte a pozícióra.

A parlament elutasíthatja a jelöltet, saját jelöltet azonban nem választhat helyette. A legfőbb ügyész megbízatása 9 évig tart.

A rendszerváltás óta négy legfőbb ügyésze volt Magyarországnak. Györgyi Kálmán 1990 és 2000 között, Polt Péter két ciklusban, összesen 21 évig (2000-2006, 2010-2025), Kovács Tamás 2006 és 2010 között, Nagy Gábor Bálint pedig 2025 júniusától idén augusztusig töltötte be a pozíciót.

Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott. Polt szerepéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Forrás