A csigaház egy kicsit hasonlít a fák évgyűrűire: ahogy azok alapján is lehet következtetni az adott év időjárására és más eseményeire, a csigaház különböző rétegeiből is sok minden kiderül egy-egy évről. Legalábbis a Queensland környékén élő Figuladra bayensis esetében ez biztosan így van: egy friss kutatásban azt is megvizsgálták, hogy mi mindent árul el a csigaház, és mire lehet használni a jövőben ezeket az adatokat.

A csigaház (és a csiga) csapadékosabb években gyorsabban nő, szárazabbakban kevésbé. A csigaház azt is elárulja, hogy az adott évben mivel táplálkozott az állat. Nicholas R. Patton geológus, a kutatás vezetője szerint a csigák nem folyamatosan növekednek, hanem szakaszosan: van olyan év, amikor nem változik a méretük, de olyat is megfigyeltek, amikor egyetlen év alatt 144,3 milliméterrel nőtt meg egy példány háza.

Extrém időjárás

Ez utóbbi akkor következett be, amikor extrém sok eső esett. Jamie Schulmeister környezetkutató szerint ilyenkor jellemző, hogy az állatok hirtelen növekedésnek indulnak, egy esős év, amikor nem egyszerre zúdul le jelentős csapadék, kevésbé befolyásolja az állatok méretét. A kutatók azt is megállapították, hogy a csigaházak milyen ciklonoknak állítanak emléket: az állatok mérete jelentősen megugrott a 2015-ös Marcia, illetve a 2017-es Debbie idején.

Schulmeister szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy a régi csigaházak alapján a kutatók kikövetkeztessék, hogy mikor zajlottak hasonló extrém esőzések a múltban, de a házak még ennél is többet rejtenek – például izotópokat az 1960-as években végrehajtott kísérleti atomrobbantásokból. Patton szerint itt jól dokumentált esetekről van szó, de a módszer különösen hasznos lehet, ha a csigaházakat olyan üledékrétegekből nyerik, amelyek még a modern mérések előttről származnak – ezzel és a klímamodellekkel együtt a csigatanulmányozás értékes adatokat nyújt arról, hogy milyen lehetett az idő akár több száz vagy több ezer évvel ezelőtt.

Forrás