Mint arról a Qubiten többször is írtunk, a klímaváltozás miatt egyre gyarapodó hőhullámok, valamint a városi hősziget hatás következtében egyre többször válnak forró katlanná városok. Legutóbb egy éve írtuk meg, hogy a szűk utcák, a burkolt utak, járdák és a kevés zöldfelület miatt Budapest szinte teljesen védtelen a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámokkal, illetve az egyenetlen csapadékeloszlás miatt elöntéseket, villámárvizeket okozó felhőszakadásokkal szemben.

Az idei nyár hőmérsékleti rekordjai és csapadékmentes tartós hőhullámai nyilvánvalóvá tették, hogy amit a klímaforgatókönyvek a 2030-as évtizedre jeleztek, évekkel korábban bekövetkeztek.

Hétfőn délelőtt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze; Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője; Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója és Dezsényi Péter, a FŐKERT igazgatója vázolta fel, miként próbált és próbál enyhíteni Budapest az egyre forrósodó nyári hónapokon.

Klímapara

Hogy Budapest nem mediterrán városnak épült, azt bárki megérezhette, aki idén nyáron eltöltött pár órát a magyar fővárosban, amelynek épületei és az abban élőket, dolgozókat kiszolgáló infrastruktúra a téli körülményekre lett felkészítve az elmúlt évtizedekben, „miközben az éghajlatunk átváltott a nyárra” – adta meg az „Így készül fel Budapest a klímaváltozásra” címmel a Merlin színházban rendezett minikonferencia alaphangját Barsi Orsolya. A klímastratéga szerint az átbillenés egyértelmű jele, hogy a legnagyobb villamosenergia-terhelést 8182 megawatt értékkel idén januárban regisztrálták Magyarországon, amitől alig valamivel maradt el a nyári csúcs a június 29-én mért 7488 megawattal.

A klímaberendezések egyéni használata nem jelent fenntartható megoldást. Barsi szerint „egy forró estén ezeknek az egyidejű villamosenergia-igénye, a készülék teljesítményétől és az egyidejű használattól függően, de akár 1000-2000 megawatt is lehet. A június 29-én este fél 8-kor mért rekord napján dél–fél 1 körül ugyan a háztartási és saját célú napelemek teljesítménye országos szinten 2555 megawatt volt, de ez este fél 8-ra 235-re esett vissza”. A klímahasználatnak is köszönhető, hogy „aznap Budapesten több kerületben volt áramkimaradás, mert nem bírták a hálózatok, a transzformátorok túlmelegedtek”.

A klímastratéga szerint az egyéni hűtés már rövidebb távon sem megoldás. „Az épületközponti rendszerek, amelyek a pincében, vagy a tetőn elhelyezett hőcserélőkkel operálnak, jellemzően jobb hatásfokúak, fajlagosan kisebb energiaigényűek, és még a téli fűtésre is alkalmasak. De léteznek távhűtési megoldások is. Európa 5-6 városában a hűtött vizet gerincvezetékeken keresztül juttatják az épületekhez, ez sűrűn beépített területeken jellemzően használható. Nyilván ennek hatalmas beruházási igénye van, de van ilyen Bécsben, a bécsi városházát például ilyen rendszer hűti, de a városligeti műjégpálya is használ ilyen rendszert” – magyarázta Barsi. Szerinte azok a legjobb megoldások, amelyek „0 megawattal terhelik a rendszereket. Ilyen a mesterséges vagy a természetes árnyékolás, a lombkorona, a világos színű tetők, az éjszakai átszellőzés biztosítása, az átszellőztetési folyosók megtartása”.

Polgárjogot a városi fáknak

Bardóczi főtájépítész szerint a jelenlegi szabályozási keretrendszer átalakítása nélkül esély sincs arra, hogy enyhíteni lehessen a budapesti nyarakon. Jelenleg ugyanis a települési zöld infrastruktúrát mindössze egy kormányrendelet szabályozza, amely jóval alacsonyabb szintű védelmet biztosít a természetes klímavédelmi infrastruktúrának, mint a közművekről rendelkező törvényhelyek.

Forrás