Az Allianz Hungária megbízásából a SteiGen Research 2025 decembere és 2026 januárja között 1001, 18–69 éves magyar felnőtt megkérdezésével (reprezentatív minta), valamint 16 mélyinterjú elvégzésén keresztül vizsgálta, mit jelent a biztonság a Z, Y, X generációnak és a baby boomereknek.

Az eredményeket bemutató sajtóeseményen Steigervald Krisztián generációkutató, Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Trunk Tamás újgenerációs tanácsadó és szerző, valamint Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője osztotta meg a kutatás generációs, pszichológiai és biztosítói tanulságait.

Steigervald Krisztián szerint a generáció nem doboz, amely eldönti a viselkedésünket, hanem közös tapasztalati háttér: segít megérteni, honnan indulunk, de nem dönti el, hogyan cselekszünk.

Az idősebbek számára a biztonság elsősorban a kiszámíthatóságot és az állandóságot jelenti: azt, hogy az életük fontos keretei ne változzanak meg váratlanul. A fiatalabb generációk ezzel szemben inkább abban érzik magukat biztonságban, ha képesek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz. A szakértők szerint ebben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt 50-60 évben átalakultak a szülői szerepek: a tudásátadást a kapcsolódás és a bizalom építése váltotta fel.

A kutatása alapján a baby boomerek biztonságérzetének alapját elsősorban az állandóság adja, ami számukra a saját otthont (58 százalék), a család támogatását (51 százalék) és a megszokott napirendet (44 százalék) jelenti. Az X generáció számára a helytállás, az Y generációnak pedig az élet feletti kontroll érzése a meghatározó, miközben mindkét korosztálynál a saját otthon jelenti a legfontosabb kapaszkodót. A Z generáció ezzel szemben a rugalmasságot helyezi előtérbe, de számukra a biztonságot leginkább az adja, ha számíthatnak a családjukra (35 százalék), egészségesnek érzik magukat (34 százalék), illetve rendelkeznek pénzügyi tartalékkal (29 százalék).

Aggódunk, de nem biztosítunk

A félelmek is generációnként más képet mutatnak: a baby boomereket a betegség és az otthon féltése, az X-et a munkaképesség elvesztése, az Y-t a munkahely, az eladósodás és a kiégés, a Z-t a klímaváltozás, az adatbiztonság és a társadalmi instabilitás foglalkoztatja leginkább.

A 18–69 évesek 81 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással (Z: 71, boomer: 88 százalék). A lakásbiztosítássa a Z-k negyede(25%), a boomerek 68 százaléka rendelkezik; a Z generáció 43, a boomerek 80 százaléka él saját ingatlanban. A digitális térben a fiatalok vannak elöl: cyberbiztosítása a Z-k 9, a teljes népesség 4 százalékának van.

A legnagyobb a rés az aggodalom és a cselekvés között van: a megkérdezettek közül az egészség miatt 88, az online veszélyek miatt 83 százalék aggódik, de egészségbiztosítása 23, cyberbiztosítása 4 százalékuknak van. A Z generáció közel fele (49%) szerint elég odafigyeléssel megőrizheti az egészségét, 47 százalékuk pedig úgy véli, a körültekintéssel elkerülhetők a balesetek. A szakértők szerint a felkészültséghez az is kell, hogy végiggondoljuk: mi lesz, ha mégis baj történik.

Az eredményekből nem az következik, hogy a fiatalabb generáció kevésbé tudatos, inkább az, hogy máshogyan gondolkodik a felkészültségről. Sok fiatal számára a tudatosság elsősorban azt jelenti, hogy figyel a körülményekre, informálódik, és képes alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez. A kockázatok egy része azonban még a leggondosabb tervezés mellett sem küszöbölhető ki. A biztosítás éppen ezekre a helyzetekre ad védelmet. A valódi biztonság nem abból ered, hogy kizárjuk a baj lehetőségét, hanem abból, hogy van tervünk arra az esetre is, ha mégis bekövetkezne.

– tette hozzá Vámos Levente.

A biztosítási döntést leggyakrabban mégis egy konkrét életesemény indítja el. A legerősebb kiváltó ok a saját otthon (20%), utána a váratlan kiadás (19%) és a gyermek születése (17%). A lakásvásárlók mintegy kétharmada tett emiatt biztosítási vagy pénzügyi lépést; a Z-knél az alacsonyabb arány főleg abból adódik, hogy sokaknál ezek még nem történtek meg.

Pszichológiai nézőpont

Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint a biztonság alapvető mozgatórugó. Korábban a biztonság felé haladtunk (ház, munka, család), ma a mindennapi rutint stresszorok váltották fel, és a figyelmi válság miatt extrém inger kell ahhoz, hogy valamire koncentráljunk.

A stressz akkor csökken, ha úgy érezzük, kézbe vettük az irányítást: a kapaszkodók megszűnése szorongást okoz, a váratlan tehetetlenséget, ami viszont várható, arra fel tudunk készülni. Hozzátette: sokszor csak akkor foglalkozunk egy kockázattal, amikor személyessé válik.

A biztonságérzet nem kizárólag attól függ, objektíven mekkora veszélyben vagyunk. Legalább ilyen fontos, hogy mennyire érezzük úgy, van ráhatásunk a helyzetre. Sokszor csak akkor kezdünk el foglalkozni egy kockázattal, amikor az személyessé válik, és saját vagy közvetlen környezetünk tapasztalatává lesz

– vélte.

Nem információ-, hanem megértéshiány

Trunk Tamás úgy fogalmazott, a hiperkulturalitás korában a kiszámítható életpálya a Z generációra nem alkalmazható, rájuk a folyamatos változás és az adaptáció jellemző. Szerinte ma nem információhiányos, hanem megértéshiányos korban élünk.

„A fiatalabbaknak a biztonság nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden változatlan marad. Inkább azt, hogy ha valami történik, legyen mozgástér, lehessen gyorsan reagálni és továbbmenni” – tette hozzá.

Közös minták

Generációtól szinte függetlenül a válaszadók 69 százaléka kényelmesnek tartja a teljesen online biztosításkötést, 74 százalékuknak fontos a dedikált kapcsolattartó, és 74 százalék a kötés előtt összehasonlítja az ajánlatokat.

Vámos Levente szerint a közös igény a kiszámíthatóság és a nyugodt tervezés, a biztosítónak pedig az a dolga, hogy az élethelyzethez igazodjon. Elismerte: időnként a valódi igények felülírják, hogy melyik korosztályhoz, milyen csatornán és hangnemben szóljanak.

A biztonság iránti igény generációtól függetlenül közös. Ami változik, az az, hogy mit tekintünk biztonságnak, milyen kockázatokat érzünk személyesen relevánsnak, és melyik élethelyzetben válik fontossá számunkra a védelem. A fiatalok, a családosok és az idősebb korosztályok más-más kihívásokkal szembesülnek, de ugyanazt keresik: kiszámíthatóságot, nyugalmat és segítséget a váratlan helyzetekben. Biztosítóként az a feladatunk, hogy megértsük ezeket az eltérő igényeket, és minden generációnak az élethelyzetéhez illeszkedő, valódi védelmet nyújtó megoldásokat kínáljunk

– összegezte a kutatás legfontosabb biztosítói tanulságát.

The post Generációnként másképp értelmezzük a biztonságot first appeared on 24.hu.

Forrás