Az agy bizonyos területeinek fejlődési, érési sebessége a korai serdülőkorban előre jelezheti a mentális egészségi problémák kialakulását, akár négy évvel az első tünetek megjelenése előtt is – állítja egy kutatás, amely 12 ezer fiatal adatait elemezte az Egyesült Államokban. A kutatásról a Nature számol be.

Közel harmincezer agyi felvétel elemzésével, hat éven át követték nyomon kutatók a serdülők agyának fejlődési folyamatait. Feltérképezték, miként vékonyodik az agykéreg a serdülőkorba lépve. Megfigyeléseik szerint először az agykéreg érzékelésért felelős területei vékonyodtak – vagyis értek –, ezt követték az összetett gondolkodásért felelős területek.

Eredményeik, amelyeket a bioRxv-n publikáltak, megkérdőjelezik azt az elméletet, amely szerint a pszichiátriai zavarok okát az agy bizonyos idegi áramköreinek rendellenességei jelentik. A mentális egészségi problémákra való fogékonyság hátterében ehelyett az agy fejlődési ütemének zavara állhat, amelyet akár már a születés előtt működésbe lépő gének is elindíthatnak.

Gyermekkorban és serdülőkorban az agykéreg elvékonyodik, ezt a folyamatot az idegtudósok az idegsejtek közötti, nem használt kapcsolatok leépülésének tulajdonítják, ami pedig az agy hatékonyabban működését segíti. A kutatók régóta feltételezik, hogy az agykéreg elvékonyodásának zavarai szerepet játszhatnak a mentális betegségek kialakulásában. E kapcsolat bizonyítása viszont azért nehéz, mert a korábbi agyi képalkotó vizsgálatok kis mintaszámmal dolgoztak, vagy csupán egyetlen időpontban rögzítették az agy állapotát.

Éppen ezért Jacqueline Clauss, az Iowai Egyetem gyermekpszichiátere és munkatársai egy nagyobb kutatási projekt adataihoz fordultak, amely közel 12 ezer gyermek fejlődését követi nyomon kilenc éves koruktól kezdve. A résztvevők agyáról kétévente készítenek felvételeket, szüleik évente töltenek ki gyerekeik mentális egészségével kapcsolatos kérdőíveket.

Clauss és munkatársai azt találták, hogy az agyterületek nem egyenletes ütemben vékonyodnak, ehelyett fejlődésük S alakú görbét követ. Az agykéreg egy adott területének elvékonyodása kezdetben felgyorsul, egy ideig egyenletes ütemben halad, végül, ahogy az adott terület közel kerül az érett állapothoz, lelassul.

Több ezer résztvevő adatai alapján az elvékonyodás lassulása körülbelül 13 éves korban kezdődött az elsődleges érzékelő területeken, azaz például a fej hátsó, oldalsó és felső részén található látókéregben. Ezután, körülbelül 16 éves korban, a homloklebeny területei felé haladt a folyamat, amelyek a tervezésért, a figyelem összpontosításáért és az érzelmek szabályozásáért felelősek. A folyamat minden területen gyorsabban zajlott a lányoknál, mint a fiúknál.

Ezután a kutatók azt vizsgálták, hogy ezek a fejlődési pályák miként függnek össze a mentális egészséggel. Azoknál, akiknek az agykérge körülbelül kilencéves korban, az érzékelésért felelős területeken vastagabb volt, 13 éves korukra nagyobb valószínűséggel jelentkeztek szorongásos, depressziós tünetek, mint azoknál, akiknek e területeken vékonyabb volt az agykérgük.

Tizenegy éves korban ugyanezt a jelenséget figyelték meg az összetett gondolkodásban részt vevő agyterületeken, például a prefrontális kéregben. Akiknek itt vastagabb volt az agykérgük, azoknál nagyobb valószínűséggel mutatkoztak mentális egészségi problémák jelei 13 éves koruk körül.

Azok az agyi területek, amelyek kérgi vastagsága a legpontosabban jelezte előre a serdülőkori mentális egészség zavarait, jelentős átfedést mutattak a születés előtt aktív gének hálózataival. Ez arra utal, hogy az anyaméhben zajló genetikai programozás már megalapozhatja a későbbi mentális egészségi problémák kialakulásának kockázatát.

A Nature idézi Beatriz Luna, a pennsylvaniai Pittsburghi Egyetem idegtudósának véleményét is. Amikor az agyterületek közelednek az érett állapothoz, a vastagabb agykéreg a neuroplaszticitás – az agy alkalmazkodó- és változóképessége – késleltetett fejlődésére utalhat. Ez pedig megnehezítheti a gyermek számára a környezetéhez való alkalmazkodást. Holmes ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányban kimutatott statisztikai hatások viszonylag csekélyek és finomak. Bár a kutatás fontos eredményeket hozott, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy előre jelezze az egyes embereknél kialakuló betegségek kimenetelét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás