„Nagyon-nagyon optimista vagyok” – mondta a 444-nek Dejan Šoškić közgazdász, a szerb jegybank korábbi elnöke, az ellenzéki egyetemista lista egyik lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Šoškićot vasárnap este, az első választási eredményekre várva kérdeztük a fő ellenzéki erő, az Egyetemista Lista (az Egyetemisták Győznek) eredményváróján.

Szerbiában rekordmagas a részvétel, este nyolc óráig a választásra jogosultak több mint 69 százaléka adta le a szavazatát. Több szavazókörben azonban a hosszú sorok miatt elhúzódik a szavazás, így az első eredményekre is várni kell.

Mindkét oldal, a 12 éve regnáló Vučić választási tömbje, illetve a hatalom megdöntésére hosszú idő után először valódi eséllyel bíró új mozgalom, az Egyetemista Lista is győzelemre készül. Nem hivatalos hírek szerint Vučić este tíz körül készül bejelentést tenni a részeredmények alapján, míg az ellenzék valamivel hamarabb színpadra léphet. Az sem kizárt, hogy mindkét oldal győzelmet hirdet majd, ahogy annak is megvan az esélye, hogy a vesztes fél meg fogja kérdőjelezni az eredményeket.

Az egyetemisták kampánya nem egyetlen személy köré épül, inkább a közösség erejét hangsúlyozzák, és nem is jelöltek meg hivatalos miniszterelnök-jelöltet. Az egyik legvalószínűbbnek tekintett miniszterelnök-jelöltjük azonban a szerb nemzeti bank volt elnöke, Dejan Šoškić – Vučićék kampányában kifejezetten őt nevezték az ellenzék igazi vezetőjének.

„Úgy gondolom, hogy ez egy nagy lehetőség arra, hogy történelmi eredmény szülessen. Megvárjuk, mik lesznek a végeredmények, de nagyon-nagyon optimista vagyok”

– mondta Šoškić az ellenzék eredményváróján kevéssel az első eredmények érkezése előtt.

A közgazdászt arról is kérdeztük, milyen hatással volt a szerbiai ellenzékre a magyarországi rendszerváltás, és lát-e párhuzamot a két ország politikai helyzete között.

„Biztos vagyok benne, hogy további lendületet adott nekünk Orbán Viktor veresége, erőt adott a folytatáshoz. Bizonyos mértékig inspirációt jelentett számunkra”

– mondta a magyarországi választási eredményről.

A kérdésre, hogy mennyiben hasonlít a magyarországihoz a társadalmi hangulat Szerbiában, azt válaszolta, hogy jelentősek a hasonlóságok, de a szerb rezsim sokkal keményebb, és szerinte sokkal durvábban szembement az alkotmánnyal, mint a magyar.

„Meglátjuk az eredményeket, de szerintem hasonló eredményre számíthatunk, annak ellenére, hogy a választási rendszer eltér a két országban” – utalt arra, hogy az arányos szerb választási rendszerben nincs esély kétharmados többségre, és már egy szoros győzelem is nagy eredmény lenne. „De az emberek hangulata nagyon hasonló a két országban” – tette hozzá.

A választás estéjén Belgrád belvárosában jelentős rendőri készültség van, és napközben is történtek durva incidensek. Šoškićot arról is kérdeztük, mi történhet, ha Aleksandar Vučić és politikai tábora nem hajlandó békésen átadni a hatalmat egy esetleges választási vereség után.

„Ez elsősorban az ő személyes ügye. Mint tudja, ő már csak volt köztársasági elnök, hivatalosan jelenleg csak egy egyszerű állampolgár. Nagyon remélem, hogy Szerbia valamennyi intézménye tiszteletben tartja majd az alkotmányt és az ország jogrendjét” – válaszolta.

Šoškić szerint ellenzéki győzelem után, egy kormányváltást követően az új vezetés egyik legfontosabb feladata az ország tényleges pénzügyi helyzetének feltárása lesz. Nemcsak a központi költségvetés állapotát kellene megvizsgálni, hanem az állami vállalatok, a városok és az autonóm tartomány pénzügyeit is.

„Úgy gondolom, hogy a következő kormányra nagyon komoly munka vár: fel kell mérnie az ország teljes eladósodottságát és általános pénzügyi helyzetét” – mondta. A kérdésre, hogy Szerbiának további lépéseket kellene-e tennie az uniós csatlakozás érdekében, Šoškić elsősorban a szerbiai intézményrendszer átalakításáról beszélt.

„Szerbiának fejlesztenie kell a saját intézményeit, és meg kell teremtenie a szabad, nyitott társadalmat, a jogállamiságot, a demokráciát, a szólásszabadságot és mindazokat a rendkívül fontos értékeket, amelyekről beszéltünk.”

– mondta és azt hangsúlyozta, hogy az egyetemisták listája népszavazáshoz kötné az ország uniós csatlakozását.

Forrás