Már a többlethalálozási részjelentések is megdöbbentő számokat közöltek a 2026 nyarán Európát felperzselő hőhullámok egészségügyi következményeiről, de a londoni Imperial College és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatóinak a kontinens 30 országának 854 városára vonatkozó adatait feldolgozó, a rangos Nature Health folyóirat által befogadott, de ott még nem publikált elemzése még súlyosabb veszteségekről számol be – írja a Science.

Ez a szám csaknem duplája annak, amennyi halálesetet az eddig a legsúlyosabbnak tartott 2003-as és 2022-es hőhullámok alatt regisztráltak az európai városokban. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az idei nyári halálesetek mintegy kétharmada a globális felmelegedés számlájára írható, amely tovább súlyosbította a fojtogató hőséget.

A londoni kutatók modellszámításai megerősítették, hogy az antropogén klímaváltozással az összes kontinens közül a legnagyobb mértékben és leggyorsabban melegedő Európában az idei hőség az időseket sújtotta leginkább. A 85 évesek és annál idősebbek körében 22 ezer 500, a 75 és 84 év közötti korosztályban pedig további 14 ezer 100 halálesetet regisztráltak. Dél-Európában egymillió lakosra vetítve 380 hőséggel összefüggő haláleset jutott, szemben az észak-európai 129, illetve a kelet- és nyugat-európai 277 esettel.

A kutatók arra is választ kerestek, hogy a globális felmelegedés milyen mértékben járult hozzá a kiugró hőmérsékleti értékekhez. Időjárási adatok és klímamodellek segítségével szimulálták a hőhullám egy alternatív forgatókönyvét – amelyből kihagyták az ipari eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását –, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hőhullám idején a hőmérséklet akár 2,8 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehetett volna. Számításaik szerint ez 32 ezer 600 hőséggel összefüggő halálesetet jelentett volna.

Forrás