„Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel két fontos együttműködési megállapodást írtunk alá. A Trump Peace Pipelines Framework együttműködési megállapodással szorosabbra fűzzük az együttműködést a regionális földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztésében.

A másik megállapodással a radikális szervezetek által elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó bűnüldözési együttműködést és az információcserét erősítjük meg, tovább mélyítve a két ország közötti belügyi-rendvédelmi közös munkát.”

– írta Facebook-oldalán Orbán Anita. A külügyminiszter eredetileg kedden találkozott volna Rubióval, de akkor végül halasztottak, mert az amerikai külügyminiszter elkísérte Donald Trumpot Texasba kampányolni.

A most bejelentett megállapodások részleteiről egyelőre nem adtak ki bővebb tájékoztatást. A belügyi-rendvédelmi információcserét és együttműködést nem érdemes mélyebben vesézgetni, de a Trump Peace Pipelines Frameworkről álljon itt néhány szó.

Mi is a Trump Peace Pipelines Framework?

Ahogy a nevéből már az élesebb szeműek rájöhetnek, a programot a Trump- kormányzat kezdeményezte, célja lényegében a közép- és kelet-európai csővezetékek, valamint LNG-terminálok fejlesztése annak érdekében, hogy amerikai gázzal váltsák fel az orosz importot. Az amerikai energiaügyi minisztérium 2026 áprilisában, a Három Tenger Kezdeményezés dubrovniki csúcstalálkozóján jelentette be a keretrendszer elindítását.

Bár alapvetően az orosz gáz kiváltásában az EU és az Egyesült Államok érdekei részben egybeesnek, az energiahordozók jövőjéről azonban eltérő elképzeléseik vannak. Az EU nem egyszerűen az egyik földgázforrást akarja a másikra cserélni, hanem a fosszilis energiahordozók felhasználásának visszaszorítását szorgalmazza, amerikai részről viszont ez nem prioritás, a piacszerzés és gazdasági-politikai-geopolitikai befolyás megőrzése viszont annál inkább.

Az EU korábban az orosz földgázimport fokozatos megszüntetéséről döntött: a jelenlegi szabályozás alapján az orosz LNG behozatalát 2027 elejéig, a vezetéken érkező földgázét legkésőbb 2027 őszéig kell kivezetni. Ez értelemszerűen új lehetőséget teremt más beszállítóknak, köztük az amerikai LNG-exportőröknek is.

Egyes vélemények szerint a kezdeményezéssel az USA nyíltan célba vette az EU szigorú klímavédelmi szabályozásait, és megpróbálja azokat fellazítani az amerikai LNG-export növelése érdekében. Bár a közép-kelet-európai kormányok az ellátásbiztonságot üdvözlő közleményeket adtak ki az amerikai kezdeményezés kapcsán (más hangvételűt mondjuk nehéz is egy, az Egyesült Államokkal folytatott csúcstalálkozó alkalmával), a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a program hosszú távú függőségbe taszíthatja Európát, és növelheti Washington geopolitikai befolyását. A kritikusok egy része arra figyelmeztet, hogy a mélyülő energiafüggőség az Egyesült Államoktól nem valódi biztonságot hoz, hanem zsarolási potenciált ad Washingtonnak, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem riad vissza a saját szövetségesei fenyegetésétől.

Már szakértők szerint az amerikai LNG drága lehet, és fennáll a veszélye a „gas lock-in” jelenségnek, azaz hogy olyan milliárdos fosszilis infrastruktúrát építenek ki, amely hamarosan feleslegessé válik, ahogy Európa a megújuló energiahordozók felé mozdul el.

Forrás