Magyarországon a tudományos területeken dolgozók mindössze 30-35 százaléka nő (ezzel Európa sereghajtói vagyunk), holott, ahogy arról mostanában több adásban is szó volt, kijelenthetjük, hogy a társadalomnak a fele az. Nemcsak a tudományban van viszonylag kevés nő, hanem a STEM-területről (science, technology, engineering, mathematics) is hiányoznak. Azt sem jelenthetjük ki, hogy egyes tudományos területeken a nők felülreprezentáltak lennének: ugyan a társadalom- és bölcsészettudományi területeken többen vannak, magasabb pozíciókat és jobb (és így jobban fizető) státuszokat általában itt is a férfiak harcolnak ki. Ebben az adásban ennek a jelenségnek az okairól, az akadályokról, az üvegplafonról meg persze a társadalmi nyomásokról is szó esik.

Koltai Júlia szociológussal beszélgetünk, aki kutatóprofesszor a Társadalomtudományi Kutatóintézetben és habilitált egyetemi docens az ELTÉ-n és kutatási területei közé tartoznak a társadalmi egyenlőtlenségek a digitális adatok tükrében, továbbá vizsgálja a COVID társadalmi hatásait is. Az ő vezetésével valósult meg tavaly az első széleskörű magyarországi kutatói felmérés, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája kezdeményezett.

Bővebben:

• 1:00 – Az adás szava a mindegy
• 2:00 – Hol vannak a nők a tudományból?
• 3:00 – Mutatunk is egyet, aki kitart a tudományban!
• 4:30 – Egy jó nulladik kérdés! Julit mi tartja a pályán?
• 7:00 – A harmincasok között még a kutatók fele nő, 60 éves kor fölött viszont elfogynak.
• 8:44 – Az akadémikusok között több a László, mint a nő – és ez nem vicc!
• 10:00 – A nők fele érezte már, hogy érte hátrány a tudományos életben azért, mert nő.
• 11:14 – Egy sor olyan diszkriminációs ok létezik, aminek semmi köze nincs az anyasághoz.
• 13:20 – A tudományterületek között is van jellemzően különbség.
• 14:56 – A tökéletesség csapdája is a nőket szorítja hátrányba.
• 18:12 – Ha nincsenek jó role-modellek a nők előtt, nagyon nehezen indulnak el nők a tudományos pályán.
• 20:30 – Külön eseményt kell szervezni, hogy megmutassuk, hogy vannak nők, akik ugyanúgy kiválóan művelik a tudományt.
• 27:34 – Vagy nő vagy, vagy anya?
• 29:54 – Van már olyan ösztöndíj, ami a kisgyerekes kutatónők visszatérését támogatja, de ez is olyan kezdeményezés, ami elsősorban az anyaságból fakadó hátrányokat kompenzálja.
• 32:00 – Hiába van bértábla, ha egy csomó jövedelmi kiegészítés nem érhető el a nőknek a rendszerhibák miatt.
• 35:18 – A nők kevésbé mernek pályázni, de ha beadják, akkor sikeresebbek.
• 42:12 – Magának az AI-nak a terjedése is kiélezi a társadalmi egyenlőtlenségeket.
• 50:40 – Jó tanács: ismerjük meg kicsit jobban, hogy is működik körülöttünk az AI, meg ez a rengeteg algoritmus.
• 1:01:18 – Na jó, akkor mivel lehet megtartani a nőket a tudományos pályán?

Gyűjtöttünk némi olvasnivalót is:

• Női kutatók számáról
• Rendszerszintű korlátok, amik ellen akár kvótákkal is lehetne küzdeni a tudományban
• Hány nő kapott eddig Nobel-díjat?
• Van, ahová be sem tudnak lépni a nők
• Van, ahol küzd a tudományos élet az egyenlőségért
• Kende Annával készült interjú arról, hogy 2022-ben miért mondott le az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról
• A Nobel-díjas női kutató, akinek korábban még a Wikipedia-oldalát is törölték

Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is. Korábbi adásaink itt találhatók. Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk. (Illusztráció: Kiss Bence/444)

Forrás