Bűncselekmény hiányában felmentette a kényszervallatás vádja alól a Till Tamás meggyilkolása ügyében nyomozó rendőröket a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa.

Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy és két kollégája ellen a bajai kisfiú meggyilkolásával megvádolt férfi kezdeményezett pótmagánvádas eljárást, azt állítva, fenyegetéssel, kényszerítéssel vették rá arra, hogy ismerje be a 2000 májusában elkövetett bűncselekményt. Az Égető Sándor hadbíró alezredes vezette tanács megállapította, nem történtek meg a férfi által állítottak, amelyek szerint a kihallgatást végzők durván fenyegették, zsarolták volna, annak érdekében, hogy beismerő vallomást tegyen.

A rendőrséget 2024. június 11-én keresték meg az ügyészségtől azzal, hogy egy emberrablás vádlottja felajánlotta, ügye kedvezőbb elbírálása érdekében megmondja, hol található meg Till Tamás holtteste, és azt is, ki követte el a gyilkosságot. Meghallgatása során kiderült, az információ forrása egy bajai születésű, állami gondozásban felnövő férfi volt, akit tanúként hallgattak meg. A férfi által adott információk alapján megtalálták a kisfiú maradványait, de a nyomozás során kiderült, a gyilkosság nem történhetett meg úgy, ahogy azt ő előadta, ezért a férfit 2024. november 28-ra beidézték tanúvallomása újabb kiegészítésére.

A rendőrségen – ahol ügyvéd társaságában jelent meg – a férfi változtatott korábbi vallomásán, és már azt mondta, hogy állításával ellentétben a kisfiú halálának időpontjában jelen volt a helyszínen, és segédkezett a holttest eltüntetésében. A férfinak több alkalommal is felajánlották, hogy poligráfos vizsgálattal támassza alá vallomását, de ezzel a lehetőséggel csak azután élt, hogy az általa elmondottakon újra változtatva beismerte az emberölést. Részletesen beszámolt arról, hogyan gyilkolta meg a kisfiút, a vallomást a poligráfos szakértő előtt, majd egy újabb kihallgatása során és a pszichológus szakértői vizsgálaton is megismételte.

A nyomozást irányító rendőröknek az azt felügyelő ügyésszel együtt már a kihallgatást megelőzően az volt az álláspontjuk, hogy a férfi által elkövetett bűncselekmény elévült, és erről beszéltek is az ügyvédjével. A férfi csak azt követően hivatkozott arra, hogy kényszer, fenyegetés hatására tett beismerő vallomást, amikor az ügyészségi álláspont megváltozott, és a korábbival ellentétben úgy ítélték meg, a bűncselekmény nem évült el. (Erről a bonyolult jogi helyzetről korábban magyarázó cikket írtunk.)

Égető Sándor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a bizonyítékok értékelése során a legnagyobb súlyt a férfi jogi képviselője vallomásának tulajdonították, aki elmondta, jelenlétében nem fenyegették meg ügyfelét, és ilyenről más sem számolt be neki. Ezt támasztották alá más vallomások és azok az sms-ek, fotók is, melyeket a férfi küldött a vallomást követő napokban Petőfi Attilának.

A férfi és jogi képviselője fellebbezést jelentett be a rendőrök bűnösségének megállapítása érdekében. Tóth Géza, Petőfi Attila védője javasolta, hogy a törvényszék hamis vád bűntette miatt tegyen feljelentést a férfi ellen. Ezt az ügyvéd prevenciós szempontból is fontosnak tartotta, hiszen a döntés megmutatja a társadalom számára, hol van a törvényes védekezés határa. A bírói tanács azonban az indítványról nem hozott döntést.

A férfival szemben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntett vádja miatt a Kecskeméti Törvényszéken április 29-én kezdődött el a per. Vele szemben az ügyészség arra az esetre, ha az előkészítő ülésen beismerte volna a bűnösségét, és lemondott volna a tárgyalás jogáról, a törvényi maximumnak megfelelő 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A férfi azonban tagadta a gyilkosság elkövetését, így bűnösségéről tárgyaláson fognak dönteni. (MTI)

Forrás