hir8 - Jámbor Péter 
hir8 Vendég 
A választási eredmények nemcsak a pártok számára jelentették az igazság pillanatát, hanem a közvélemény-kutatók számára is. A méréseket közlő cégek ugyanis egyértelműen két oldalra szakadtak:
Utolsó mérésében a Nézőpont Intézet, a Schmidt Mária-féle XXI. Kutatóközpont és az Alapjogokért Központ is magabiztos Fidesz-győzelemről tudósított: átlagosan 116 mandátumot mértek a Fidesznek és 76-ot a Tiszának. Méréseik átlagában 47,3 százalékon állt a Fideszt, mögötte 41 százalékos szinten kullogott a Tisza. A valóság azonban ezzel az előrejelzéssel még csak köszönőviszonyban sem volt.
Korábbi cikkünkben összeszedtük, melyik műhely hogyan mért, így összesítettünk (ezek az utolsó mérések intézetenként, zárójelben a választási eredménytől való eltérésük):
- Median: Tisza 55,5 százalék, Fidesz 37,9 százalék (eredménytől való eltérés: + 1,9 százalék, + 0,15 százalék);
- 21 Kutatóközpont: Tisza 55 százalék, Fidesz 38 százalék (eredménytől való eltérés: + 1,4 százalék, +0,3 százalék);
- Závecz Research: Tisza 54 százalék, Fidesz 40 százalék (eredménytől való eltérés: + 0,4 százalék, + 2,3 százalék);
- Iránytű: Tisza 51 százalék, Fidesz 40 százalék (eredménytől való eltérés: – 2,6 százalék, + 2,3 százalék);
- Publicus: Tisza 52 százalék, Fidesz 39 százalék (eredménytől való eltérés: – 1,6 százalék, +1,3 százalék);
- IDEA: Tisza 50 százalék, Fidesz 37 százalék (eredménytől való eltérés: – 3,6 százalék, – 0,7 százalék);
- Republikon: Tisza 49 százalék, Fidesz 40 százalék (eredménytől való eltérés: – 4,6 százalék, – 2,3 százalék);
- Nézőpont: Tisza 40 százalék, Fidesz 46 százalék (eredménytől való eltérés: – 13,6 százalék, + 8,3 százalék);
- Alapjogokért Központ: Tisza 42 százalék, Fidesz 44,5 százalék (eredménytől való eltérés: – 11,6 százalék, + 6,8 százalék);
- XXI. Század Intézet: Tisza 41 százalék, Fidesz 46 százalék (eredménytől való eltérés: – 12,6 százalék, + 8,3 százalék).
Vasárnap este tehát kiderült, hogy Magyarországon kétféle közvélemény-kutató létezik.
Független és kormánypárti cégek vezetőit is megkerestük azzal, hogy szerintük a közvélemény-kutató szakma szempontjából mi történt vasárnap este, illetve milyen nagy változások történtek a magyar társadalomban az elmúlt években? A kormánypártiaktól emellett azt is kérdeztük, hogy mit néztek el ennyire.
Róna Dániel: A Fidesz kiszervezte a piszkos munkát, és voltak, akik ezt elvállalták
Róna Dániel a (Medián mellett a legpontosabban mérő) 21 Kutatóközpont vezetője szerint a vasárnap esti választási eredmény újra bebizonyította, hogy
a közvélemény-kutatás egy szakma, amely tudományos módszereken alapszik. Minden híresztelés ellenére a közvélemény-kutatás nem halott, sőt.
Szerinte önmagában „komoly kihívás az emberek kutatása, de igenis lehet ezt jól csinálni a közvélemény-kutatás módszereivel akkor, ha sokat dolgozunk, és amennyiben csak az adatokra koncentrálunk, és nem veszünk figyelembe politikai szempontokat. Ez utóbbi hozzáállás azért nem mondható el minden adatközlő cégről.”
Róna szerint látható volt, hogy a Fidesz „kiszervezte a piszkos munkát”, és voltak olyan szereplők, amelyek ezt nem vállalták, nemet mondtak erre (a Századvég), de voltak olyanok, amelyek igen (Alapjogokért Központ, Nézőpont Intézet, az amerikai McLaughlin & Associates).
Róna a magyar társadalmi-politikai változás trendjeiről azt mondja: „Mi nem két hete jeleztük először, hogy kormányváltó hangulat van Magyarországon. Az első kutatásunk még 2024 októberében jelent meg, amelyben az állítottuk, hogy létrejött egy olyan szegmens, amelyben már nem a Fidesz vezet. Ugyanakkor a Medián már 2023 óta mér kormányváltó hangulatot, azaz jelentős társadalmi és gazdasági elégedetlenséget. A Fidesz számára nagyon sikeres 2022-es kampány talán elfedte a kormánypárt problémáit, ám a valóságban már abban az évben, már hónapokkal a választás után kezdték elveszteni a társadalmi többséget Orbánék. És ezt – még egyszer mondom – már az akkori számokból, adatokból látni lehetett.”
Róna szerint
a 16 évig tartó kormányzásnak vannak és voltak olyan következményei, amelyek most visszahulltak a Fideszre. Például egyre több és egyre súlyosabb hibákat vétett a Fidesz, egyre több bűn történt, és ezt az esetleges korábbi, a mostaninál mérsékeltebb vereségek nem ellensúlyozták. A bűnök és hibák pedig gyűltek, és egyre többen akarták, hogy a Fidesz fizessen meg ezekért. Az eddigi kétharmadokból következett ez a kétharmad is.
Závecz Tibor: Kulcskérdés, hogy Orbán nem rezonált a magyar társadalom megváltozott igényeire
Závecz Tibor (Závecz Research), amikor a vasárnap este szakmai tanulságairól kérdeztük, elsőként azt mondta: „Akkor lehet jól mérni, ha folyamatosan mér egy cég. Ha csak hirtelen vagy keveset mér egy cég, esetleg egy másik országból jön ide dolgozni, az máris megmagyarázhatja, hogy miért megy félre a mérés. Egy szó, mint száz: sokat kell mérni. Ez az egyik tanulság. A másik pedig az, hogy azt én nem tudom értelmezni, ha valaki, mint például az Alapjogokért Központ vasárnap este fél 8-kor kiteszi, hogy a Fidesz nyer. Ez szakmailag számomra érthetetlen. Ha az ember mér, akkor ilyen nem tud előállni. Ezért is mondom, hogy ez a világ teljesen más, mint a mi szakmánk, amely mérésen alapszik.”
A folyamatos mérések alapján Závecz azt mondja, több viselkedésmintát lehetett érzékelni jó ideje a magyar társadalomban. „Azt például lehetett érezni, hogy a választás közeledtével nő az aktivitás. Azt is lehetett, hogy nő a különbség a Fidesz és a Tisza közt az utóbbi javára. Lehetett érzékelni a Kétfarkú Kutya Párt támogatottságának csökkenését is. A fiatalok aktivitása is fokozódott. Ha valaki mért, akkor ezeket látta.
Kulcskérdés volt a kampányban, hogy Orbán Viktor nem rezonált a magyar társadalom megváltozott igényeire. Az elmúlt években ugyanis egyre jobban foglalkoztatta az embereket, hogyan működik az állam, és hogyan élnek meg a fizetésükből. A Fidesz nem reagált erre, helyette szimbolikus kérdésekkel foglalkozott, és az ukránozást tette meg fő kampányüzenetté, amely totális tévedés volt. Ahogy az is érthetetlen, miként lehetett a Fidesz kampánya ennyire Európa-ellenes, holott a magyar társadalom döntő többsége változatlanul nyugatbarát, miközben a Fidesz egy teljesen oroszpárti narratívában volt.
Závecz Tibor a módszertani kihívásokról azt mondja: az elmúlt évtized során a személyes megkérdezés különböző okoknál fogva teljesen eltűnt. „Kiesett egy módszer, ehelyett pedig a szakmának ki kellett találnia valamit, ami – úgy tűnik – sikerült. Nálunk ez a hibrid megoldás lett, a telefonos és online módszer keverése. Az gondolom, kimondható, hogy a módszerváltás sikeres volt.”
A Nézőpont módszertani önvizsgálatot tart, miután teljesen mellélőtt
Kerestük Szánthó Miklóst is telefonon, hogy az Alapjogokért Központ teljesen fals méréseiről kérdezzük. Kollégája írásba kérte a kérdéseket, ezekre azonban Szánthó cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Ezeket kérdeztük tőle:
- Hogyan kommentálja a vasárnapi eredményt?
- Mit szól ahhoz, hogy a Medián mért a legpontosabban?
- Hol történhetett a hiba, miért, illetve mit mértek rosszul?
- Milyen következtetést von le a tegnap esti választási eredményből a magyar közvélemény-kutatói szakmára nézve?
Kerestük Mráz Ágoston Sámuelt is, hogy megmagyarázza, miként jöttek ki a Nézőpont számai, de ő sem állt rendelkezésünkre. Helyette a közleményüket ajánlotta figyelmünkbe. Ebben
„A Nézőpont Intézet elismeri, hogy azok a közvélemény-kutatások adtak realistább képet a valóságról, amelyek a Tisza Párt jelentős előnyét mutatták az utóbbi napokban. Gratulálunk mindazoknak a versenytársaknak és kollégáknak, akik most joggal érzik úgy, hogy pontosabban mértek, mint a Nézőpont Intézet” – írták.
Arra is kitértek, hogy a Nézőpont 2026 első negyedévében végzett 30 választókerületi kutatása, a választástörténeti adatok és az országos kutatásokon alapuló mandátumkalkulátor segítségével március végén 44 választókerületben „szinte biztosra vehető”, további 22-ben „nagy valószínűséggel” várható Fidesz-győzelmet becsült. Mivel a 66 választókerület helyett csak legfeljebb 13-ban várható a kormánypárti jelöltek első helyezése, a Fidesz-KDNP számára potenciálisan elérhetőként azonosított összesen 109 mandátum száma is csökkent legalább 53-mal.
A jelentős eltérés oka szerintük a Tisza Párt rendkívül sikeres mozgósítása és a Fidesz peremszavazóinak demobilizálása. „Az előzetes adatok szerint 79,6 százalékos részvétel minden várakozást felülmúlt, és a pluszszavazók mind a Tisza Párt táborát erősítették.
A Fidesz-tábor mobilizációja nem sikerült, az eddigi kormánypártok számos részvételében bizonytalan támogatója is végül otthon maradt.
A Nézőpont az „utolsó nyilvános legvalószínűbb pártlistás kutatását a választások előtt három héttel, március 23-án és 24-én, készítette. Az akkor mért Fidesz-előny sem tűnik ma már reálisnak, de a választási kampány utolsó szakaszának hatása is jelentősen alakíthatta még a választók pártpreferenciáját.”
Mráz Ágostonék azt írják: a „fentiek alapján a Nézőpont Intézet módszertani önvizsgálatot indított. Célunk, hogy a jövőben is folytassuk, és az eddigieknél is jobban végezzük kutatói és adatalapú elemzői munkánkat.”
A kormánypárt a legpontosabban mérő Medián vezetőjét, Hann Endrét többször elővette a kampány során. Gulyás Gergely például azt mondta, hogy a Medián nem méri, hanem rajzolja a valóságot, míg Orbán Viktor szerint a „legjobb humorista: Hann Endre.” Hann azt mondta a vasárnapi választás után:
Az nem létezik, hogy a Fidesz vezetősége, Orbán Viktor és a többiek ne tudták volna, hogy mi a helyzet, hiszen folyamatosan kapták a jelentéseket. Tudatosan hazudtak.
Szerinte a Fidesz szavazóinak ezen el kellene gondolkozniuk, és nem vehető komolyan azoknak a propagandistáknak (Deák Dánielnek, Kohán Mátyásnak) a bocsánatkérése, akik azzal védekeztek, hogy maguk is hittek a győzelemben.
Azt viszont Hann elégtételként élte meg, hogy a Median előrejelzése ismét pontosnak bizonyult.
Hann Endre hétfőn a vendégünk volt a 24.hu stúdiójában, a teljes beszélgetés itt nézhető meg:
The post „A Fidesz kiszervezte a piszkos munkát. Volt, aki bevállalta, és volt, aki nemet mondott rá” – így értékelik a közvélemény-kutatók a választási eredményt first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
