Dupla csapást mért az extrém hőség az olasz sajtkészítőkre, ezen belül is Emilia-Romagna tartomány parmezánban utazó tejgazdaságaira: a meleg miatt nemcsak a tej előállításának a költségei növekedtek, hanem a régióban kifejlesztett sajátos bankrendszer működése is veszélybe került.

A parmezán előállítása szigorúan szabályozott: a készítéséhez kizárólag a helyi vörös tehenek tejét, sót és tejoltót szabad használni, az állatokat csak fűvel és szénával lehet táplálni, a sajtnak pedig legalább 12 hónapot érnie kell, mielőtt szigorú vizsgálatok után megkapná az eredetét igazoló pecsétet, és hivatalosan is parmezánnak lehetne hívni. Emiatt a 12 (24, vagy akár 36) hónapos érlelés miatt jöhetett létre a sajtbankok intézménye, ahol a bank vállalja a parmezán érlelését, és a sajtkorongokat fogadja el hitelfedezetként.

Ez mindenkinek jó: a sajtkészítőknek ki kell fizetniük a beszállítókat, a raktárakban speciális körülmények között, biztonságban vannak a sajtok, amelyek ráadásul még a helyet sem foglalják a készítőnél. A régióban nagyjából 300 tejgazdaság foglalkozik parmezánkészítéssel, ami nem is rossz üzlet: évente nagyjából 4 milliárd eurós iparágról van szó.

Drágul minden

Ami most komoly veszélybe került: a legismertebb olasz parmezánbank, a Credito Emiliano (Credem) sajtszéfjeinek működési költségei az egekbe szöktek. A raktárakban nagyjából félmillió sajtkorongot tárolnak mintegy 300 millió euró értékben, a sajtszéf energiafogyasztása viszont az idei extrém meleg hatására 30 százlékkal nőtt, így a banknak plusz beruházásokat kellett eszközölnie, nehogy megromoljon a sajtban tárolt vagyon.

A meleget nehezen viselik az állatok is: kevesebbet legelnek, a tej minősége és mennyisége is csökken (az idei időjárás miatt a tavalyihoz képest 10 százalékkal), mindezek együtt pedig a sajt drágulásához vezetnek. A helyzeten az sem segít, hogy a szállítás, a takarmányozás, az energia és a logisztika is alaposan megdrágult – nem csoda, hogy a CNN cikke szerint az aranyárban mért parmezánból még az olaszok is 10 százalékkal kevesebbet esznek idén, mint egy évvel korábban.

R. Jisung Park, a Pennsylvaniai Egyetem közgazdászprofesszora szerint a parmezán mellett az olajbogyó- és szőlőtermelők is megszenvedik a hőséget, ennek a gazdasági árát pedig gyakran alulbecsülik: ahogy a parmezán példája is mutatja, az extrém időjárás és más tényezők az ellátási lánc számos pontján emelik a költségeket, ezek azonban nem egyszerre jelentkeznek, ezért is fordulhat elő, hogy a cégek és a kormányok sem veszik elég komolyan az okozott károkat.

Forrás