Lehetne ennek a véleménycikknek a címe az is, hogy a „Semjén-ügy margójára”. Mégsem az, hiszen az itt taglalt személyes véleményem már túlmutat az egész országot megmozgató sajnálatos botrányon. Azt már elemzi, mérlegeli „mindenki” (is).

Most valami –ha lehet és szabad ilyet mondani– fontosabb kérdést vetek fel. Véleményem, talán figyelem felhívás.

Közismert, hogy –egyszerűen és röviden fogalmazva– a parlamentben Semjén Zsolt, miniszterelnök- helyettes magára vett egy szörnyű vádat, amivel őt nem, de titokzatos Zsolti bácsit megvádolták. Felháborodik! Ezt követően Kocsis Máté, a FIDESZ vezető politikusa nyílvánosan megtorlást követel. A magyar politikában eddig soha nem látott megtorlással fenyegetőzik. Kijelenése természetéből következik, hogy szerinte (és a jelek szerint a kormány szerint is) az igazságszolgáltatásnak nem a rend fenntartása, a büntetésnek nem a nevelés és visszatartás és a bűnelkövetők társadalomba való visszavezetése a célja. Hanem a bosszú és a megtorlás. Az a hatalom, ami nem büntet, hanem megtorol az teljesen eltévelyedett — egy bosszú szomjas diktatúra.

Sajnos a magyar történelemben nem ismeretlen a kegyetlen politikai megtorlás. Amennyiben Kocsis Máté egy a „magyar politikában eddig soha nem látott megtorlással fenyegetőzik”, vajon mire gondolt?

A telex.hu cikke szerint: Egy jól meghatározható csoport előre eltervezett, titkosszolgálati segítséggel végrehajtott, brutális lejáratóakciójának nevezte Kocsis Máté, hogy az elmúlt hetekben ped@filvádakkal illették a magyar kormány két tagját. Kocsis a Harcosok órája szerda délutáni műsorában úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan példátlan és előre megtervezett támadás volt a magyar kormány és államszervezet ellen, illetve a rendőrség és titkosszolgálat lejáratása, amit

„a lehető legbrutálisabban kell megtorolni.” –Azt is mondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium szerdai jelentésében szereplő embereknek mind felelnie kell politikailag és jogilag is.

„A magyar politikában eddig soha nem látott megtorlásnak kell következnie.”

Arról is beszélt Kocsis, hogy fel kell tárni az összes olyan Facebook-oldal hátterét, üzemeltetőjét, amely részt vett a –szerinte– lejáratóakcióban. Külön is megemlítette a Testbeszéd nevű YouTube-csatornát, amely részletes videóban elemezte ki Semjén Zsolt hétfői parlamenti felszólalását. Kocsis szerint felelnie kell Juhász Péternek a hamis videójáért, Jámbor Andrásnak és Dobrev Klárának távoznia kell a közéletből, de még Magyar Péter is bajba kerülhet.

„Meg kell nevezni a résztvevőit, számon kell őket kérni a politikában, a jog eszközeivel és a nyilvánosság előtt minden eszközzel.” – hangoztatta Kocsis Máté

Ezek a szavak a magyar politikai diskurzus egyik legélesebb és legaggályosabb megnyilvánulásai az utóbbi időből. A „megtorlás” szóhasználat, különösen egy hatalmi pozícióban lévő politikustól, jogállami szempontból komoly kérdéseket vet fel.

Meggyöződésem, hogy egy jogállamban nincs helye annak, hogy egy politikus megtorlást követeljen. A jogállam alapelvei szerint a jogi eljárások célja az igazság feltárása, nem a bosszú.

A politikai felelősség –kivétel, ha egy diktatúrában vagyunk– nem egyenlő a büntetőjogi megtorlással.
A hatalom nem használhatja az állami intézményeket politikai ellenfelek elhallgattatására. A „megtorlás” kifejezés történelmileg autoriter rendszerekhez kötődik, és a jogállami nyelvezetben nincs helye. Egy politikus, különösen egy kormánypárti parlamenti frakcióvezető, nem követelhet „brutális megtorlást” – ez nemcsak a jogállami normákat sérti, hanem a demokratikus közbeszédet is mérgezi.

Különösen veszélyes ez a retorika

Kocsis kijelentései egyértelmű nyomásgyakorlást is sugallnak az igazságszolgáltatásra. Az ügyészség, titkosszolgálatok és minisztériumok „elvárások” alapján történő mozgósítása politikai célokra elfogadhatatlan. ebben a kontextusban az ügyben felmerült közéleti szereplők megnevezése és fenyegetése, a nyilvános „számonkérés” és „távozás követelése” nem jogi, hanem politikai eszköz, amely a demokrácia pluralizmusát veszélyezteti — és ez már minden oldal részéről megkérdőjelezhető.

Egy jogállami formákhoz igazodó reakció inkább olyan kijelentésekeben és nyilatkozatokban fogalmazódna meg, mint:

• Az ügyet független vizsgálatnak kell feltárnia.
• A jogi felelősséget a bíróságok állapítják meg, nem a politikai akarat.
• A közéleti vitákat demokratikus eszközökkel kell rendezni, nem megtorlással.

Most nem találkoztunk semmi hasonlóval. Most a megtorlás igérete magaslik ki. Fenyegetés a legfelsőbb szinten, a legkeményebb hangon.

A jogállam nem csak intézményekből áll, hanem nyelvezetből, kultúrából és normákból. Ha a politikai vezetők megtorlást követelnek, az nemcsak a jogot sérti, hanem a társadalmi bizalmat is rombolja. A demokrácia nem bosszúra, hanem párbeszédre és jogi felelősségre épül. Változásra van szükség!

–Vélemény. Borítókép:Kocsis Máté a Harcosok órája című műsorban – Forrás: Harcosok órája / YouTube