A Nepál és Kína határán található Trishuli-folyón – más néven Bhotekoshin – lezúduló sár-, víz- és törmelék áradat okát kezdetben földrengésnek gondolták a kutatók, azonban kiderült, hogy a pusztító áradást egy gleccser leomlása okozta. Az áradás helyi idő szerint szerda reggel házakat és erőműveket is elsodort, illetve legalább 469 ember életét követelte. Shisir Khanal, Nepál külügyminisztere szerdán a parlamentben elmondta, hogy az első jelentések szerint az árvizet a térségben bekövetkezett földrengés okozhatta, és bár a műszerek valóban érzékelték a 5,2-es erősségű szeizmikus mozgást, az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) később közölte, hogy a földmozgást és az árvizet is egy gleccser leomlása okozta.

Ez a nepáli Langtang Lirung-csúcs közelében található gleccser alsó része volt, amely körülbelül 15 kilométerre nyugatra fekszik az áradások helyszínétől – mondta Simon Cook, a Dundee-i Egyetem gleccserszakértője a BBC-nek. A gleccser leomlása óriási mennyiségű jeget és kőzettörmeléket juttatott hirtelen a Lende Kholába, a Bhote Koshi folyó mellékfolyójába: a folyók vízszintje harminc percen belül hét-kilenc méterrel emelkedett meg, ráadásul a jégből és kőzetből álló lavina hordalékot és hatalmas sziklákat is a sodrásba juttatott. „A törmelék hatalmas hulláma arra utal, hogy először földcsuszamlás történhetett; a víz felgyülemlett, elzárta a folyót, majd egyetlen hatalmas árhullámban áttörte a gátat” – mondta Mike Searle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora a BBC-nek. A kutatók szerint az egész természeti katasztrófa akár már napokkal az árvíz előtt elkezdődhetett.

Daniel Shugar, a kanadai Calgary-i Egyetem geomorfológusa és docense a Reutersnek elmondta, hogy az első műholdas elemzések azt mutatták, hogy egy 0,2 négyzetkilométer nagyságú jégdarab körülbelül 1,2 km-t zuhant le függőlegesen, míg a Planet Labs műholdas felvételei szerint a gleccser alsó része körülbelül 5200 méteres magasságban szakadt le, és az 1200 méterrel lejjebb lévő völgy aljára zuhant. A gleccser leomlásának lehetséges oka Searle szerint a Himalája területén végbemenő tektonikus mozgás, amely folyamat során az egyik lemez a másikat felfelé nyomja, így a gleccser egyre meredekebbé válik, majd egyes részei leszakadnak.

Ugyanakkor a kutató szerint a szerdai katasztrófát nemcsak a földmozgások okozták, hanem az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb mértékű gleccserolvadás is közrejátszott. A Nemzetközi Integrált Hegyvidéki Fejlesztési Központ (ICIMOD) év elejei elemzése szerint a Hindu-kus Himalája gleccserei kétszer olyan gyorsan olvadnak idén, mint 2000-ben. Simon Cook gleccserszakértő szerint a nepáli katasztrófa a globális klímaváltozás tendenciáinak egyik súlyos jele, és szerinte „egy melegedő bolygón zsugorodó gleccsereket és sok hóolvadást fogunk látni. A permafroszt, amely részben összetart egyes hegyoldalakat, melegszik, olvad és pusztul.

Kapcsolódó cikk:

Forrás