
A Római Birodalom északi határán, azaz a mai Dél-Németország területén létrejött származási sokszínűség nem erőszakos római támadások eredménye volt, hanem az ott élő katonák, földművesek és „barbárok” organikus keveredéséé – írja egy, a Nature folyóiratban megjelent új tanulmány. A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem populáció-genetikusai és antropológusai a dél-németországi, körülbelül Kr. u. 450-ből származó úgynevezett „soros síros” temetőkben talált 258 egyén DNS-ét vizsgálták. A csontok elemzésével az egyének életkorát határozták meg, illetve a stronciumizotópos vizsgálat alapján azt is beazonosították, hogy hol nőhettek fel a sírokban talált emberek.
A kutatók szerint a Kr. u. 4-7. században kialakult családi kapcsolatok nagy mértékben hasonlítottak a modern kori Európában jellemző kapcsolati hálókra. A genetikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy sokan egész életükben monogám kapcsolatban éltek, és alacsony volt a vérfertőzés, illetve a közeli rokonok házasodásának aránya is. Ráadásul az új kutatás eredménye „nagyon fontos, mert segít leszámolni azokkal a romantikus képekkel, amelyek hatalmas népvándorlásokról szólnak, amelyek végigsöpörtek Európán és elpusztították a Római Birodalmat” — idézi a Nature Patrick Geary-t, a princetoni Institute for Advanced Study középkortörténészét, aki nem vett részt a kutatásban.

A kutatók a Római Birodalom 476-os bukása utáni maradványok genomjában származásbeli változásokat is megfigyeltek: ezek észak-európai és különféle dél-európai eredet keverékét hordozták, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a római birodalom megszűnése után elmosódó társadalmi határok okozták az ott élők keveredését. A posztrómai Dél-Németországban megjelent kulturális normák egy része a modern időkig fennmaradt, ugyanis a kapcsolati rendszerek a nukleáris családi struktúrára épültek.
Ráadásul ezeknek a közösségeknek nem szigorúan a patrilineáris rendszer volt az alapja, ugyanis egyeseket az anyai rokonaik köré temettek el, ami arra utal, hogy a családi kapcsolatok anyai ágon is öröklődhettek. Az új kutatás szerint a férfiak 43, a nők pedig 40 éves korukig éltek – ez magasabb élettartamot jelent, mint az eddigi kutatások feltételezései –, ugyanakkor a gyerekek egynegyede tízéves korára valamelyik szülőjét elvesztette.
Kapcsolódó cikk:







