
Az Oxfordi Egyetem által vezetett vizsgálat szerint azok az ukrán szülők, akik csatlakoztak az angolul Hope Groups (Reménycsoportok) néven említett programhoz, arról számoltak be, hogy a gyermekek elleni erőszak a felére csökkent, és kevesebb mint feleannyi depressziós és szorongásos tünetet tapasztaltak, mint azok a szülők, akik nem vettek részt a programban.
A The Lancet Regional Health—Europe folyóiratban megjelent tanulmányban publikált – ukrán partnerszervezetek, a World Without Orphans és a World Relief bevonásával végzett – kutatás alapját egy 510 szülő és gondozó bevonásával végzett randomizált, kontrollált vizsgálat szolgáltatta. A Phys.org portál ismertetője szerint ez az első olyan publikációk egyike, amelyben azt vizsgálták, működhet-e és milyen hatékonysággal csoportalapú szülői erőszak-megelőzési program aktív háborús konfliktus idején.
Sydney Tucker, az Oxfordi Egyetem Szociálpolitikai és Intervenciós Tanszékének munkatársa szerint vizsgálatukat az a közhelyszerű állítás indokolta, hogy egy még zajló háborús konfliktusban nincs lehetőség efféle bevatkozásra, ám „ha megvárjuk a háború végét, akkor elszalasztjuk a kulcsfontosságú cselekvés lehetőségét”.
Ukrajna 2022-es teljes körű orosz inváziója után indított 12 alkalmas reménycsoport-program teljes egészében ukrán innováció, nem adaptáció, hanem a valós ukrajnai helyzetre reagáló szülői csoportterápia. Az öt-hét fős csoportok ott ültek ahol csak lehetséges volt: menhelyeken, közösségi házakban, templomokban, vagy magánházakban, a foglalkozásokat nemritkán Telegramon-csatornákon tartották meg. Olha Ruina, a tanulmány társszerzője, az ungvári Nehemiah (Громадська організація „Неємія”) munkatársa szerint a reménycsoportok résztvevői hosszú idő után először tapasztalhatták meg a biztonságot, a bizalmat és a reményt.
A várólistán lévő szülőkhöz képest a programban részt vevő szülők a 12. alkalom után
- 52,7 százalékkal kevesebb gyerekek elleni fizikai vagy érzelmi erőszakot tapasztaltak;
- 57,4 százalékkal kevesebb depressziós vagy/és szorongásos tünetről számoltak be a felnőttek (szülők és gondozók) körében.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy 33,1 százalékkal nőtt a szülők védelmezői gyakorlata miközben a gyereknél 56 százalékkal csökkent a viselkedési problémák aránya, bónuszként pedig a kontrollcsoporthoz képest 68 százalékkal volt magasabb náluk a nők elleni erőszak megelőzésére irányuló viselkedés.







