Egy norvég kutatócsoport 2020-ban felfedezte, hogy a bálnák dalát a világ tengereit behálózó optikai kábeleken keresztül is meg lehet figyelni, ami akkoriban különösen sokat ígérőnek tűnt, de nem oldotta meg azt a problémát, hogy hogyan lehetne megfigyelni őket akkor, amikor csendben vannak. Erre a célra a kutatók hagyományosan jeladókat használnak, amelyeket az állatok testére rögzítenek, de a tapadókorongos jeladók élettartama nem túl nagy, ráadásul az állatok hajlamosak elhagyni őket. Most ugyanezek a kutatók erre is találtak megoldást – ismét az optikai kábeleket.

A vízben elhaladó testek alacsony frekvenciájú hullámokat keltenek, ezeket pedig az optikai kábelekben futó szálak képesek érzékelni is. Martin Landrø geofizikus, a Norvég Műszaki Egyetem geofizikusa szerint ezt hasonlóan kell elképzelni, mint amikor kavicsot dobunk a vízbe, ez pedig gyűrűket vet – csak épp sokkal gyengébb hullámokról és sokkal érzékenyebb érzékelőkről van szó. Az optikai szálak természetesen nemcsak a bálnákra jeleznek, hanem akkor is érzékelik a hullámokat, ha más nagy méretű tárgyak vagy élőlények vannak a közelükben, így például ha egy hajó vagy tengeralattjáró halad el mellettük, a szálak enyhén meggörbülnek.

Hajóra is, bálnára is jó

A kutatók ezeket a jelzéseket összevetették a nemzetközi hajózási nyilvántartás adataival, így igazolták, hogy a jelzéseket valóban hajók váltották ki, még azt is meg tudták állapítani, hogy melyik hajóhoz tartoztak. Miután ez megvolt, visszatértek a bálnákhoz: a jelzéseket összevetették a felszín közelében, az énekük alapján megfigyelt példányok feltételezett mozgásával. Az optikai szálak rájuk is bejeleztek.

Landrø szerint ennek már nem a bálnák énekéhez, hanem a mozgásukhoz volt köze, vagyis egy már eleve meglévő hálózattal nyomon lehet követni az állatok útját, pontosabb adatokat lehet kapni a viselkedésükről és arról, hogy mit művelhetnek a tenger mélyén, amikor épp nem énekelnek.

A hálózat már megvan, de a használata már nem lesz olyan egyszerű: az egyik probléma az, hogy a telepítésük egy vagyonba kerül. Jó hír, hogy a kábelekben találhatóak úgynevezett sötétszálak is, amelyeken nem zajlik adatforgalom, de ha szükség lenne a sávszélesség bővítésére, aktiválni lehet őket – ezek bérlése viszont szintén nem olcsó mulatság, ezért a kutatók azt remélik, hogy a tulajdonosok ingyenesen biztosítják majd a használatukat, a bálnák tanulmányozásának ugyanis szerintük a kereskedelmi és katonai hajózásban is jelentősége lehet.

A problémát épp a katonai tevékenység okozhatja: az a terület, ahol a tudósok ellenőrizték a hipotézisüket, egy orosz kikötő és az Északi-sark közelében fekszik, ahol az általuk rögzített adatok titkosak is lehetnek, a módszer ugyanis alkalmas rá, hogy azokat a hajómozgásokat is rögzítse, amit egyébként az érintett kormányok nem szeretnének nagydobra verni.

Forrás