A Svéd Akadémia Anne Carson kanadai költőnek, esszéírónak, műfordítónak és klasszika-filológusnak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat, a hivatalos indoklás szerint „bátor és újító életművéért, amely a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszédben új formákat teremtett a kortárs irodalom számára”.

Carson 1950-ben született Torontóban, és 1981-es doktori értekezése óta aktív, írói-költői munkáin túl számos egyetemen is tanított. Pályája során mindvégig a szavak eredetéből és a klasszikus szövegek (pl. Szapphó, Szophoklész vagy Euripidész műveinek) újraértelmezéséből merített.

Munkásságának központi elemét a nagyívű, műfajokat keverő alkotások jelentik, amelyekben a líra, a narratíva és a személyes tragédiák fonódnak össze. Az 1990-es évektől megjelent alkotásai, például a főművének tekintett, versben írt regény, a magyarul is megjelent Vörös önéletrajza (Autobiography of Red) az elhagyatottság, a gyász és a megválaszolatlan szerelem egyetemes kérdéseit dolgozzák fel – írja a Nobel-díjak hivatalos oldalán található ismertető.

Pályája későbbi szakaszaiban Carson egyre inkább kísérletező, összművészeti formák felé fordult, amelyekben a szöveg vizuális és tárgyi dimenziót is kap. Erre példa a bátyja emlékére született Nox (2010), amely kihajtható képeket és leveleket is tartalmaz, vagy a tetszőleges sorrendben olvasható füzetekből álló Float (2016). A vizuális művészekkel, koreográfusokkal és színházi rendezőkkel való együttműködései révén Carson teljesen megszabadult az irodalmi elvárásoktól, és az nemzetközi művészeti szcéna egyik leghatásosabb, megkerülhetetlen alakjává vált.

2026-ban szokás szerint az orvosi-élettani Nobel-díj sorsáról döntött elsőként a stockholmi bíráló testület, amely idén a Karl Deisseroth, Peter Hegeman és Georg Nagel kutató-triót jutalmazta a „fénnyel vezérelt ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseket”; a fizikai Nobel-díjat kedden Francis Halzen belga asztrofizikus, az IceCube Neutrino Observatory szülőatyja nyerte el; szerdán a kémiai díjat Henri Kagan és Szoai Kenszo párosának ítélték oda az evolúció egyik kémiai rejtélyének megfejtéséért.

Tavaly a díj története során másodjára nyerte el az irodalmi Nobelt magyar szerző, amikor is Krasznahorkai Lászlót ismerték el – az ő díjazásának és életművének jelentőségéről írt cikkünk itt olvasható.

* * *
Októberben az új világrendet, a világpolitikai és világgazdasági korszakváltás irányait fogjuk vizsgálni az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 14. Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, állandó szerzőnk, hazánk legismertebb Oroszország-szakértője, Szunomár Ágnes közgazdász, Kína-szakértő, a Corvinus Globális Tanulmányok Intézetének vezetője és Béndek Ábris politikai elemző, USA- és EU-szakértő, valamint Takátsy Péter, a Katona József Színház színművésze. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Az Amundi szorosan követi és elemzi a világ változását. Tudj meg többet az Amundiról és az általuk kínált befektetési lehetőségekről!

Forrás