Már a magyarországi élővizekben, például a Hármas-körösben is megjelentek az Olaszországtól Finnországig, Spanyolországtól Oroszországig szerte Európában megtelepedett idegenhonos csalánozók. A kínai Jangce vízrendszerből származó inváziós fajként nyilvántartott édesvízi medúzák (Craspedacusta sowerbii) terjedését ugyan naprakészen dokumentálja az ökológiai következményekről és kockázatokról is beszámoló szakirodalom, ugyanakkor ezek az információk hiányoznak az inváziós fajokkal kapcsolatos társadalmi ismeretek közül, így a témáról szóló közbeszédben sem esik szó a jelenségről – állítja az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak társszerzőségével a People and Nature folyóiratban megjelent tanulmány.

A kutatók szerint miközben az inváziók jelentősen csökkentik a biodiverzitást, a kevéssé feltűnő „kriptikus” fajok gyakran észrevétlenek maradnak, és a közvélemény figyelmének elkerülése korlátozza a beavatkozás lehetőségeit is.

A természetes elterjedési területén kívül Európában először 1880-ban egy londoni dísztóban dokumentált édesvízi medúzákról az Európa 17 országában 22 hónapon át folytatott reprezentatív kérdőíves felmérés szerint a lakosság 80 százaléka nem ismerte a faj nevét, a megkérdezettek közel fele pedig tengeri élőlénynek gondolta, és csak harmaduk tudta, hogy a kutatók egy inváziós fajról kérdezősködnek.

A kutatók szerint az, hogy az európaiak alig ismerik ezt a rejtetten terjedő inváziós fajt, ami akadályozhatja a korai előjelző rendszerek működését és az esetleges beavatkozási lehetőségek kialakítását. Szerintük a közösségi tudomány (citizen science) és az egyéni közvetlen tapasztalatszerzés révén javítható a faj észlelése, kiegészítve a formális monitorozást, ami elősegíti átfogóbb kezelési stratégiák kidolgozását.

Az édesvízi medúza ragadozó. Az ugyan még nem teljesen tisztázott, hogy előfordulása, tartós jelenléte milyen milyen hatással a teljes táplálékláncra, de az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy például az algák elszaporodásában szerepet játszhat, mivel az algákat fogyasztó zooplanktonokkal is táplálkozik. Vagyis a medúzák növelik az algásodás lehetőségét, így akár olyan algafajok is elszaporodhatnak, mint amilyen az idegrendszert és májat károsító toxin termelésére képes kék alga.

Forrás