Bizonyára sokan várták volna, de az ELTE múlt pénteki tanévnyitó szenátusi ülésére ellátogató és ott beszédet mondó miniszterelnök, Magyar Péter nem jelentette be és nem is ígérte meg az egyetemen dolgozók béremelését. Pedig régóta aktuális lenne. Az előző kormányzati korszak „egyetemi modellváltásából” kimaradt ELTE-t lényegében kegyelemkenyéren tartották, noha a rangsorok és értékelések alapján évről évre ez az ország legnépszerűbb egyeteme. De nemcsak a miniszterelnök nem ígérte meg a béremelést, a módosított költségvetésben sem látszik többletforrás erre.

Magyar látogatásakor a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-n működő bizottságának elnöke, Gregor Anikó szociológus, egyetemi docens a miniszterelnök kezébe adott egy anyagot, ami négy pontban írja le az egyetem oktatóinak jelenlegi bérhelyzetét (bruttó összegekről van szó).

Ezt kapta meg a miniszterelnök:

• Egy ELTE-s egyetemi tanár garantált minimumbére is elmarad egy pályakezdő szakoktatóétól. 2026-ban az ELTE-s garantált bruttó bérminimum munkakörönként: oktatást-kutatást támogató munkatárs 452, tanársegéd 530, adjunktus 580, docens 630, egyetemi tanár 770 ezer Ft. Egy kezdő szakoktató garantált bére 775 ezer Ft — a teljes ELTE-s garantált minimumbérskála ez alatt van. Egy legalább már mesterdiplomás, gyakran doktori képzését már elkezdő tanársegéd a kezdő szakoktatói bér 68 százalékára számíthat.

• A tényleges átlagbér — minden vállalt vagy kényszerű belső túlmunkával együtt — a diplomás átlag alatt marad. 2025-ben az ELTE oktató-kutatóinak bruttó átlagbére 857 ezer Ft (a diplomás átlag 80 százaléka), a legnagyobb dolgozói csoportot alkotó, mintegy ezer támogató munkatársé 643 ezer Ft (60 százalék) volt
• Az ELTE-s kollégák 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár átlagjövedelme (822 ezer Ft) — pedig éppen ők képzik a pedagógusokat, tanárokat.
• Ugyanazért a közfeladatért, ugyanabból a közpénzből az alapítványi egyetemeken munkakörtől függően legalább 20-30 százalékkal többet fizetnek. A KSH szerinti „egyetemi, főiskolai oktató” országos átlagbér 2025-ben 1 002 ezer Ft — jóval az ELTE-átlag felett.

„Valamennyi kollégám felelős tanárként igyekszik dolgozni az ELTE-n. Megtartjuk az óráinkat, készülünk az óráinkra, konferenciákra járunk, publikálunk, foglalkozunk a hallgatók karrier lehetőségeivel, de ebben folyamatosan hátráltat minket az, hogy egyszerűen nem keresünk eleget. Ennek pedig az a következménye, hogy mindenki dolgozik még valahol, például nyelviskolákban tanít, online órákat tart, fordít, van, aki idegenvezető – mondja Szöllősi Adrienne, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán (BTK) a Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékén tanít. – Gyakorlatilag minden este megyek még valamilyen nyelviskolába tanítani, de nem csak én, a kollégáimnál is ezt látom. Emellett hogyan lehet elvárni tőlünk azt, hogy becsülettel és az önmagunk igényeinek is megfelelve tanítsunk az egyetemen? Folytonos stresszben és lelkiismereti válságban vagyunk.”

Az egyéni megküzdési stratégiák sokfélék, a túlmunka, a fáradtság és kiégés viszont általános. Az ELTE, és ezen belül is a bölcsész- és társadalomtudományi területek gyalázatos bérhelyzete régóta ismert a döntéshozók előtt is, de konkrét számokról ritkán van szó. 2025 végén és 2026 elején belső felmérést végzett az ELTE dolgozóinak bérhelyzetéről a FDSZ ELTE-s alapszervezete. A tavalyi eredmények már februárban megvoltak, de azokat leginkább csak a szakszervezeti tagok és a belső nyilvánosság ismerhette, a sajtóban sem jelentek meg. Az adatokat idén frissítették.

„Idén tavasszal újabb, úgynevezett ELTE-minimálbéreket jelentettek be, és szerettük volna megnézni ezek hatását a bérekre – mondja Gregor Anikó, az FDSZ ELTE Szakszervezeti Bizottság elnöke. – Valamint, hogy a tavaszt követő több hónapos időszakban, a különféle belső többletmunkával, pályázati forrásból származó kifizetéssel, az egyes karok saját forrásból származó bérkiegészítéseivel együtt, az egyes munkakörökben havonta átlagosan mekkora bérük van az ELTE-s dolgozóknak. Azért, hogy minél teljesebb képet kapjunk a tényleges bérhelyzetről és annak belső struktúrájáról: mennyi jön a bértáblából, mennyi az ELTE-minimálbérből, mennyi a többletmunkából, mennyi a kari kiegészítésekből.”

Az adatelemzés mellé az FDSZ- ELTE egy BÉRKÉP nevű bérkalkulátort is készített. Ennek segítségével az egyetemen dolgozók megnézhetik, pontosan miből áll össze a bérük, mennyi belőle például a nem garantált bérelem. Ezen kívül a saját bruttó bérüket összevethetik a diplomás átlagbérrel, a nemzetgazdasági átlagbérrel, valamint egy villamosvezető, egy középiskolai, illetve általános iskolai tanító, egy, a büntetés-végrehajtásban dolgozó őr, illetve egy személyi asszisztens fizetésével. Ez utóbbiak a KSH 2024-es adatain nyugvó összevetések, maga az ELTE-n belüli felmérés pedig 2023-as, illetve 2025 április-júliusi adatokat vesz figyelembe.

A felmérésben benne vannak az oktató-kutatók, azaz a tanársegédek, adjunktusok, docensek, egyetemi tanárok, professzorok, tudományos tanácsadók és a vezetők, és szerepelnek benne az oktatást, kutatást támogató dolgozók. Nem szerepelnek az adatsorokban az egykor a HUN-REN-ben működő intézetek ELTE-hez áthelyezett dolgozói, illetve a köznevelési intézményekben dolgozó ELTE-sek. Miközben a vizsgált időszakban mintegy négyezer fővel, 9-10 százalékkal nőtt a hallgatói létszám, a teljes állású dolgozók száma nem növekedett.

A nyár elején az egyetemeken aktív szakszervezetek, valamint a területen működő egyes civil szervezetek képviselői találkoztak az új kormány felsőoktatásért felelős államtitkárával, Katz Sándorral. Ő prezentálta a kormány 2026-os terveit, és azokban Gregor szerint szerepelt az állami és az akkor még alapítványi egyetemek között mutatkozó bérkülönbségek kiegyenlítése is. (Küldtünk interjúkérelmet Katznak és minisztériumának is, ezidáig nem kaptunk visszajelzést.)

Az FDSZ számításai szerint a különbség átlagosan 20-30 százalékos az egykori alapítványi egyetemek javára; az ELTE-n 10 százalékos béremelés 5 milliárd forintba, 30 százalék 15 milliárdba kerülne. Ha ehhez hozzávesszük a Fidesz-kormányok alatt nem kekvásított és a fizetésekben szintén nagyon lemaradt Magyar Képzőművészeti Egyetemet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet és a Bajai Eötvös József Főiskolát is, az összeg 18 milliárd körül alakul, ami önmagában nem hangzik hatalmas tételnek, bár természetesen az egyetemek finanszírozása messze nem csak ebből áll.

Az elérhetetlen szakoktatói bér

„Nem az övék sok, a miénk kevés – kommentálja Gregor az ELTE-s átlagok és a szakoktatásban fizetett kezdő- és átlagbér meglévő különbségeit. – Jelenleg egy egyetemi diplomával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanársegéd az ELTE-n egy kezdő szakoktató garantált bruttó bérének (775 000 forint) 68 százalékát kaphatja. De még egy ELTE-s professzor garantált bruttó bére is 5 ezer forinttal elmarad a kezdő szakoktatói bértől. A közoktatásban látható garantált bérekhez hasonlítva sem sokkal jobb a helyzet, miközben az ELTE-s kollégáink maguk képzik a tanárokat, pedagógusokat, akik kezdő béréhez képest aztán kevesebbet keresnek.”

Más területek dolgozóinak bérével összevetve az adatokat a szakszervezet felméréséből az látszik, hogy a teljes állású egyetemi tanárok és vezetők túlmunkával számolt átlagbérét leszámítva egyetlen ELTE-s munkakörben dolgozó sem éri el a magyar diplomás átlagbért, ami 2025-ben havi bruttó 1 066 000 forint volt. De a szakszervezet elemzése azt is megemlíti, hogy ez, vagyis a diplomás átlagbér körülbelül egy szinten van a mozdonyvezetők bérével. Azaz egy átlagos állami egyetemi oktató-kutató még messze nem tart ott ebben az országban, mint egy mozdonyvezető. Az oktató-kutató és tanár munkatársak átlagbére, ha nem is sokkal, de meghaladja például egy felvonószerelő, egy személyi asszisztens vagy egy gumitermékgyártó gépkezelő fizetését, azonban jócskán elmarad például egy szerszámkészítő, egy villamosvezető, egy felsőfokú végzettségű ápoló, egy rendőr vagy egy középiskolai tanár átlagos bérétől ebben az országban.

Fontos hozzátenni azt is, hogy különböző pályázatokból, projektekből még kereshet pénzt egy ELTE-s dolgozó. De ez, amellett, hogy esetleges bevétel, és nem is mindenki számára adott lehetőség, többnyire sok pluszmunkát is jelent. Ezen kívül egy szakszervezet – érthető módon – a megfelelő rendszeres jövedelmek elérését tekinti elsődlegesnek.

„Kevés egykori alapítványi egyetem esetében nyilvános a fokozatokhoz rendelt garantált minimálbérek összege, de beszédes, hogy a KSH által 2025-re közölt »egyetemi, főiskolai oktató« átlagbére 1 millió 2 ezer Ft, ami mintegy 20 százalékkal magasabb, mint az ELTE-s vonatkozó átlag, de munkakörtől függően ennél nagyobb eltérés is lehetséges. A saját gyűjtésünk alapján is valós mértékűnek látszik ez az eltérés – mondja Gregor Anikó. – Előbb-utóbb ott is bérharcot kell majd vívni, és ezt jobb, ha közösen tesszük, például egy új ágazati bértábláért az »egyenlő munkáért egyenlő bért« elve alapján, és ezért a célért az országos szakszervezeti szinten lenne célszerű együttműködnünk.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás