A texasi Colossal Biosciences tavaly áprilisban kürtölte világgá, hogy tízezer évvel a kihalása után visszahozta az élők sorába az óriásfarkast (Canis dirus). A genetikusok nagy része úgy gondolta, hogy itt nem óriásfarkasról, hanem génmódosított szürke farkasról van szó (a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az óriásfarkas nem is a Canis nemhez tartozik), a filozófusoknak és a Természetvédelmi Világszövetségnek pedig a feltámasztás etikai vonatkozásaival voltak problémáik. Végül a Colossal is beismerte, hogy csak informálisan emlegetik óriásfarkasként a Romulus, Remus és Khaleesi nevű génmódosított szürke farkasokat.

A dallasi székhelyű Colossal október 14-én arról számolt be, hogy a GenoMorph néven fejlesztett mesterségesintelligencia-platformja segítségével sikerült azonosítani azokat a genetikai sajátosságokat, amelyek az utolsó egyedeinek 17. század végi észlelése után hivatalosan is kihaltnak nyilvánított, kizárólag Mauritius szigetén honos dodó (Raphus cucullatus) jellegzetes morfológiai jegyeiért felelősek – írja a Reuters.

A Colossal kutatói ezek alapján génszerkesztéssel kívánják módosítani a röpképtelen madárfaj legközelebbi filogenetikai rokonának számító, a dodóra egyáltalán nem hasonlító sörényes galamb (Caloenas nicobarica) genomját. A biotech cég szerdai bejelentése szerint az utolsó fázisnál tart a dodó, 95 százalékban rekonstruált teljes genomjának elemzése, ugyanakkor nem pontosították annak dátumát, hogy mikor kelhet ki a galambtojásból az első dodó.

A Reuters idézi Beth Shapirót, a Colossal tudományos igazgatóját, aki szerint a GenoMorph olyan fajok esetében is képes azonosítani a génszerkesztés lehetséges célpontjait, amelyekből csak nagyon kevés DNS maradt fenn. Alapesetben a kutatók egy adott faj számos genomját hasonlítják össze, hogy megtalálják egy-egy tulajdonság hátterében álló géneket – a dodó esetében azonban erre nincs lehetőség. A GenoMorph így azt vizsgálja, a még élő 70 rokonfajnál milyen genomikai sajátosságok határozzák meg a morfológiai sajátosságokat. A Colossal jelenleg laboratóriumi körülmények között a beazonosított gének kifejeződési lehetőségeit vizsgálja.

Forrás