Az Országgyűlés agrár- és élelmiszergazdasági bizottsága hétfő reggel hallgatta meg Bóna Szabolcsot, a Tisza-kormány agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelöltjét. A miniszterjelölt a Telex tudósítása szerint a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy az agráriumban elengedhetetlen az őszinte helyzetértékelés és a valós problémákkal való nyílt szembenézés, mivel az elmúlt időszakban hiányzott az a fajta önkritika, amely szükséges lett volna a szektor kihívásainak kezeléséhez. Bóna szerint az agrárminisztérium munkáját az „őszinteség mezejéről” indítják, mert korábban nem működött a problémákkal való nyílt szembenézés, és sok olyan jogszabályalkotás történt, amelybe nem vonták be a szakmát, és nem volt mögötte társadalmi vita sem.

A miniszterjelölt szerint a magyar agrárium jövője azon múlik, hogy az ország képes-e kilépni az alapanyagtermelő szerepből, és magasabb feldolgozottságú, nagyobb hozzáadott értékű élelmiszergazdaságot épít-e. Ennek érdekében vonták össze az agrártevékenységeket és az élelmiszergazdaságot egy tárcán belül. Bóna külön kitért a tejipar helyzetére: bár a tejipar a hazai agrárium egyik meghatározó ágazata, Magyarországon mégsem érhető el megfelelő tejipari képzés. A tejágazat válságát példaként hozta fel arra, hogy mennyire hiányoznak az erős szakmai és termelői szervezetek, amelyek válsághelyzetben összehangolt fellépésre lennének képesek, mint amilyeneket például az olasz tejágazatban látni.

A gazdatársadalom elöregedését az egyik legsúlyosabb problémának nevezte. Bóna szerint az örökléstámogatás helyett az új szereplők belépését kellene segíteni, olyan fiatalokét, akik „szeretnék megtapasztalni a paraszti létet”, de jelenleg nagyon szűk a földhöz és infrastruktúrához való hozzáférés ebben a tőkeigényes ágazatban. Emellett támogatni kell azokat a gazdálkodókat is, akiknek nincs utódjuk, hogy gazdaságaik működőképesen kerülhessenek új kezekbe.

A klímaváltozást és az aszályhelyzetet Bóna a magyar agrárium egyik legnagyobb kihívásának nevezte. Szerinte Magyarország sokszínű klimatikus adottságai miatt különböző nemzetközi példákból is lehet tanulni, és nem szégyen átvenni azokat a megoldásokat, amelyek más országokban már működnek a szélsőségesebb időjárási viszonyok között. Kukoricatermesztésre például az ország egyre nagyobb területe már nem alkalmas a klímaváltozás miatt, a termelt mennyiséget ezért felül kell vizsgálni. A vízmegtartás ügyében pedig elsősorban edukációt és teljes kultúraváltást sürgetett: a gazdálkodóknak meg kell érteniük, hogy mindenkinek ki kell vennie részét a károk megelőzéséből.

A földtörvényről Bóna elmondta, hogy azt széles társadalmi vitára kell bocsátani – a magyar termőföldet magyar kézben kell tartani, a külföldi cégek tulajdonszerzését meg kell akadályozni, miközben a fiatalok földhöz jutását támogatni kell. Az ukrán élelmiszerimporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: nem külön kezelni kell a kérdést, hanem azt vizsgálni, hogy a behozott termékekkel képes-e versenyezni a magyar agrárium, és megfelelnek-e a minőségi elvárásoknak.

Bóna azt is megjegyezte, hogy a magyar talajok regenerációja létkérdés, mivel az elterjedt művelési módokkal jelentősen lerontották azok minőségét, ehhez viszont a gazdák edukációjára van szükség. És szóba került a méztermelés is, amelyben Magyarországnak rendkívüli lehetőségei lennének, de ehhez fel kell lépni a silány minőségű méz importja ellen, és a hazai növénytermesztés diverzifikálásával is segíteni lehetne a hazai méhészetet.

Az új agrárminiszter, akinek kinevezését hét igen, nulla nem és két tartózkodás mellett fogadta el a bizottság, már korábban elmondta, hogy a Tisza egyik fontos vállalása az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése, így első körben a zöldség- és gyümölcstermékek áfája zuhanhat 27-ről 5 százalékra.

Forrás