Az újságíróknak évekig Szivárogtató államtitkár állítása Szerint Orbán Az Antenna Hungária Vételárának Felpumpálására Utasította őt

Vályi-Nagy Vilmos 2010-2014 között volt a második Orbán-kormány infokommunikációs területért felelős vezetője, először helyettes államtitkárként, a ciklus végére már államtitkárként. Vályi-Nagy a Partizánnak adott interjújának első felében egyebek mellett arról beszélt, hogy hogyan lett belőle a 2010-es évek elejének egyik kulcsfontosságú állami informatikai vezetőjéből a sajtó informátora.

A volt államtitkár a csatornának adott interjú második részében az állam egyéni gazdasági érdekek szolgálatába állításáról újabb súlyos történeteket mesélt, illetve olyan eseteket is megosztott, amelyekről a kormányzattól való távozása után, az állami oldalon és a beszállító cégeknél dolgozó ismerőseitől értesült.

„A haladjanak ezek az ügyek” felszólítás gyakran hangzott el

Vályi-Nagy felidézte, hogy a parlamentben hétfő reggelente tartott államtitkári értekezleteken a többi közt a gazdaság működése vagy a bürokráciacsökkentés szempontjából fontos kérdéseket oldották meg. Elmondása szerint ezeken a megbeszéléseken rendszeresen téma volt, hogy melyik településeken milyen közvilágítási tendereket kell intézni, az pedig Lázár János feladata volt, hogy az ügyek haladjanak. Ezekből a Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. rendre nyertesen került ki. A volt államtitkár szerint az ezekkel kapcsolatos problémák esetében nagyon gyorsan megszülettek a kormányzati döntések.

Itt már látszott, hogy van egy terület, ahol Istvánnak fontos feladata van (…). Ezeket a feladatokat, ezeket a cégeket az ő irányítása, közreműködése mellett támogatnia kellett azoknak a szereplőknek, akik ott ültek

– mondta arról, hogy a kormányzati szereplőknek hogyan kellett segíteniük a miniszterelnök vejéhez kötődő projekteket.

„Érezhető volt az, hogy mindenki, akinek egy kicsi pénze meg hatalma van, az megpróbál más területekre is bejutni. Nyilván ő [Tiborcz István] is megpróbálhatott más területeken megjelenni, feladatot szerezni, területet foglalni. Ennek egyik eredménye volt az, hogy a Microsoft-ügyekben finoman a háttérben megjelent az ő neve is” – tette hozzá.

Vályi-Nagy úgy fogalmazott, hogy „a haladjanak ezek az ügyek típusú felszólítások egyébként is sűrűn fordultak elő az ilyen értekezleteken. Ez azt jelentette, hogy emögött valamilyen nagyon nyomós érdek van, és mindenki értette, hogy mi a feladata. Kérdés nélkül pontosan értették az érintettek, hogy ebben feladatuk van, telefonálni kell, intézni kell, egyeztetni kell, meg kell oldani az adott problémát”.

Azt mondta, hogy a ciklus előrehaladtával

egyre több olyan ügy került terítékre, ami „teljesen szakmaiatlan volt, teljesen ráfizetéses volt, és azon kívül, hogy a projektet megvalósító cég rendkívül jól járt vele, csak púp és teher volt a magyar állam hátán”.

Vályi-Nagy arról is beszélt, hogy az állam érdekeinek alárendelése odáig fajult, hogy idővel már a beszállítói piacot domináló haveri cégek irányították a közbeszerzéseket. Sőt, általánossá vált, hogy azt is ezek a helyzetbe került szereplők határozták meg, hogy az állam kitől és mit vásároljon.

Orbán utasítása

A volt infokommunikációs államtitkár beszámolt egy beszélgetésről is, ami a parlament folyosóján közte és Orbán Viktor között hangzott el 2014-ben, amikor az állam a 2005-ben privatizált Antenna Hungária visszavásárlására készült. Elmondása szerint előző nap megállapodtak a külföldi tulajdonossal a tranzakció részleteiről és a 48 milliárdos vételárról.

Amikor azonban ezt közölte a miniszterelnökkel, Orbán arra utasította, hogy a vételár 5 milliárd forinttal magasabb legyen. A szerződés már ezt a vételárat tartalmazta, plusz a cég számláin lévő pénzt, állította.

„Amikor ez megtörtént, lefagytam. Mindenki lefagyott volna ebben a helyzetben. Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet” – tette hozzá.

A 4iG felhizlalása, Mészáros Lőrinc vadászháza

Infokommunikációs területen a 4iG lett a kijelölt céges vezetők és a politikai irányítóik által túszul ejtett állam legbefolyásosabb szereplője. Vályi-Nagy felidézett egy 2015-ös történetet, mely szerint amikor az SCD Group összeomlása után Jászai Gellért új vezetői tisztséget próbált regisztrálni, akadályba ütközött a NAV-nál. (Ezt a közlését az interjú felvétele után a Partizán pontosította, amit a videóban is jeleztek.)

Mészáros Lőrinc ekkor a NAV egyik vezetőjét odahívta az alcsútdobozi vadászházba, ahol Jászai segítséget kért a mentesítése érdekében, állította a volt államtitkár.

A 4iG óriáscéggé hízása 2020 után gyorsult fel, amikor nagy távközlési cégeket kezdett felvásárolni. Vályi-Nagy szerint a Hungaro DigiTel és a Digi megszerzése is problémás volt. Előbbinek az állami tulajdonban lévő üzletrészéhez lényegében ingyen jutott hozzá, utóbbi pedig súlyosan veszteséges volt, és messze nem ért annyit, mint amennyiért a 4iG állami banki segítséggel megszerezte.

Hogy a 4iG túlnője az Antenna Hungáriát és a saját részvényeivel fizethessen érte az államnak, „goodwill” címszó alatt papíron bő 100 milliárd forinttal pumpálták tovább a leányvállalatok értékét, mondta.

A sor a 660 milliárd forintos Vodafone-akvizícióval zárult, szintén nagyrészt állami forrásokból.

A céget Vályi-Nagy szerint 10 évvel korábban a brit tulajdonos 80 milliárdért kínálta a magyar államnak, és az ajánlat részeként a mobilhálózat fizikai infrastruktúráját is adták volna. Orbán Viktor nemet mondott az ajánlatra.

„Ez egészen példátlan pazarlás, nagylelkűség, ha szépen akarok fogalmazni, ha csúnyán, meg azt mondom, hogy ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb rablása” – tette hozzá.

A volt államtitkár a 4iG-nek a Fuzik Zsolt – a BKV és a CBA korábbi informatikai igazgatója – által vezetett számlagyár-ügyben betöltött szerepéről is beszélt.

Elmondása szerint Fuziknak az adóelkerülés érdekében nyújtott, fiktív számlák kiállításáról szóló szolgáltatását „élelmes cégvezetők” kontroll nélkül vették igénybe kommunikációs és informatikai területeken. Azt gondolja, hogy a NER-es cégeket ezen a tevékenységen keresztül lehet „a legkönnyebben megfogni”, mert nagyon sokan éltek ezzel a pénztermelési módszerrel. Hozzátette, hogy Bolla Tibor, a BKV korábbi vezérigazgatója „fejlesztette tökélyre” ezt a konstrukciót a későbbiekben, aki tavalyig vezette a főváros egyik legfontosabb cégét.

Vályi-Nagy állítása szerint a 4iG is vett igénybe hasonló szolgáltatásokat, emellett szerepel a Fuzik-féle számlagyár-ügy nyomozati anyagában is, amelyben jelentős összegek és lehallgatott telefonbeszélgetések is szerepeltek a céggel összefüggésben. A vállalat vezetői és az érintett politikusok azonban mind kimaradtak a büntetőeljárásból.

Az egykori államtitkár azt mondta, Fuzik Zsolt és a 4iG vezetője, Jászai Gellért „rendkívül jóba lettek”, előbbi úgy járt a cég irodáiba, „mintha otthon lenne”, egyebek mellett parkolókártyája is volt. Szerinte azért maradt tisztázatlan a 4iG szerepe a Fuzik-ügyben, mert

politikai és ügyészi nyomásra a nyomozó hatóságok eltérítették a büntetőeljárást.

Hozzátette, hogy az ügynek ezen szála mentén a NAV becsületesen elvégezte a nyomozást, nem sokkal később azonban a politika „rajtaütött” a hivatalon: Varga Mihály akkori pénzügyminiszter kirúgta az ügyön dolgozó Sors László NAV-vezetőt és a helyetteseit. Állítása szerint emellett az ügyészek „ha kellett, szóban utasították” az ügy gyanúsítottjait azzal kapcsolatban, hogy miről ne beszéljenek, ha pedig a rendszer számára kellemetlen nevek hangzottak el, akkor kitörölték, és újrakezdték a vallomások felvételét.

A 4iG cáfol és feljelenti Vályi-Nagyot

A 4iG hosszú sajtóközleményben cáfolta Vályi-Nagy Vilmos állításait.

A vállalat azt írta, hogy Jászai Gellért egyetlen napra sem veszítette el vezető tisztségviselői jogosultságát a közhiteles cégnyilvántartási adatok és a hivatalos tőkepiaci tájékoztatók szerint sem az SCD-csoport korábbi cégeinek felszámolásával összefüggésben, sem más okból. Az SCD-csoport értékesítését követő cégregisztrációs eljárások során a NAV részéről felmerült, az akkor hatályos jogszabályok szerinti akadályhordozás úgynevezett „kimentési eljárás” keretében rendeződött: az Észak-budapesti Adóigazgatóság 2015. június 19-én, a Baranya Megyei Adóigazgatóság pedig 2015. július 15-én, érdemi vizsgálatot és bizonyítási eljárást követően helyt adott Jászai Gellért kérelmének – tették hozzá.

A 4iG állítása szerint továbbá az interjúban szereplő, 2016-ban az alcsútdobozi vadászházban tartott találkozó nem történt meg. „Ilyenre nem is volt szükség, hiszen Jászai Gellért soha nem veszítette el vezető tisztségviselői jogosultságát és a valóságban már 2015 áprilisában, a szükséges hatósági eljárásokat követően vezető tisztségviselőnek jegyezték be két társaságban is, többek között a Konzum Nyrt.-ben, melynek igazgatósági tagja és elnök-vezérigazgatója lett” – fogalmaztak.

A közlemény szerint Jászai Gellért soha nem találkozott Vályi-Nagy Vilmossal, közöttük sem közvetlen, sem közvetett munka-vagy üzleti kapcsolat nem állt fennt, ezért utóbbi „nem rendelkezhet közvetlen, valós és tényszerű ismeretekkel Jászai Gellért üzleti vállalkozásairól vagy az általa vezetett társaságok működéséről”.

A 4iG valótlannak nevezte a volt államtitkár Fuzik Zsolttal kapcsolatos kijelentéseit is. „Fuzik Zsoltnak a riportban elhangzó valótlan állításokkal szemben nem volt szabad bejárása, így belépőkártyája és parkolóhelye sem a 4iG-nél. A társaságnál az európai és tengeren túli technológiai partnerek compliance-egyezőségi előírásai miatt szigorú szabályok szerint történik a belépési jogosultságok kiosztása, általános szabály, hogy csak munkavállaló kaphat állandó belépési jogosultságot. Az úgynevezett Fuzik-ügy már bírósági szakaszban van. Az ügyhöz kapcsolódó adóhatósági vizsgálat, valamint maga a bűntető eljárás a 4iG Nyrt.-nél és leányvállalatainál semmilyen jogsértő magatartást nem tárt fel” – fogalmaztak.

A vállalat állítása szerint Vályi-Nagynak a 4iG közbeszerzési piaci befolyásáról és az „állami informatikai beszerzésekről megfogalmazott kijelentései minősíthetetlen, általánosító és minden bizonyítékot nélkülöző vádak”. Szerintük a nyilvános piaci adatok egyértelműen cáfolják, hogy a 4iG korlátozná más szereplők érvényesülését a közbeszerzési piacon.

A cég szerint Vályi-Nagy Vilmosnak a 4iG távközlési akvizícióiról tett szinte valamennyi lényegi állítása „valótlan vagy szakmailag hiteltelen.”, a tranzakciók a tőzsdei előírásoknak megfelelően, nyilvánosan követhető módon, nemzetközi jogi és pénzügyi, köztük Big Four tanácsadók közreműködésével valósultak meg. Az állami tulajdont érintő ügyletek piaci feltételeinek megfelelőségét MEIP-vizsgálatok is alátámasztották, tették hozzá.

Kiemelték azt is, hogy a tőzsdén jegyzett 4iG az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében foglaltak szerint jár el, amelynek betartását belső munkatársaitól és külső partnereitől egyaránt megköveteli.

A 4iG közölte, hogy mindezekre tekintettel a 4iG Nyrt. és Jászai Gellért büntetőfeljelentést tesz Vályi-Nagy Vilmos ellen.

The post Az újságíróknak évekig szivárogtató államtitkár állítása szerint Orbán az Antenna Hungária vételárának felpumpálására utasította őt first appeared on 24.hu.

Forrás