Idén először 48 csapatra bővítették a labdarúgó világbajnokság keretét. A korábbi rendszerhez képest Afrika és Ázsia ugye négy-négy plusz helyet kapott, Európa, Észak- és Közép-Amerika hárommal, Dél-Amerika kettővel, Óceánia eggyel több csapatot indíthatott.

A csoportkörök után viszont elég élesen vált el az afrikai és ázsiai válogatottak teljesítménye.

A tíz afrikai csapatból ugyanis kilenc bejutott a legjobb 32 közé (egyedül Tunéziának nem jött össze), az ázsiai válogatottak közül viszont csak Japán és Ausztrália maradt versenyben. Óceánia egyetlen válogatottja, Új-Zéland ezen a ponton csomagolhatott.

De míg a csoportkörök Ázsia kudarcát hozták, a harminckettes főtáblán már Afrika is leszerepelt, a 9 válogatottból mindössze 2-nek (Egyiptom és Marokkó) sikerült továbbjutnia a nyolcaddöntőkbe. Igaz, a kieső 7 csapat közt volt például a Zöld-foki Köztársaság, válogatottjuk a vébé eddigi legemlékezetesebb meccsét vívta Argentína ellen, és csak a 111. percben bekapott öngól vetett véget parádés menetelésüknek, de a szenegáliak is drámai párharcban maradtak alul Belgiummal szemben.

Ázsia pedig végképp elvérzett.

Ami összességében azt jelenti, hogy Európa súlya a nyolcaddöntőkre még tovább nőtt – miközben persze olyan hagyományosan futballnagyhatalomnak számító országok szerepeltek le, mint Németország vagy Hollandia –, az arányon pedig ott is tovább javíthatnak, ugyanis csak egy olyan meccs lesz, ahol két UEFA-csapat csap majd össze (Portugália és Spanyolország).

Nyilván sok szó esik majd még arról, hogy a FIFA pénzügyi szempontjain túl kinek és miért jó a létszámbővítés, mindenesetre erről itt írtunk bővebben.

Forrás