A magyar csapatok 547 éve, 1479. október 13-án ütköztek meg Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző napokban végigfosztogatták Erdély déli részét. Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege megsemmisítő győzelmet aratott a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól – írja a Rubicon.

Évtizedeken át fosztogatták Magyarországot a törökök

A magyarok 1456-os nándorfehérvári diadala után az Oszmán Birodalom sokáig nem indított támadást Magyarország ellen, ám a balkáni királyságokból kialakított szandzsákok bégjei gyakran szerveztek portyázó hadjáratokat a királyság területére. Ezek célja a zsákmányszerzés mellett az ellenfél folyamatos pusztítása, gyengítése volt.

A fosztogatások ellen a határ őrei gyakran tehetetlennek bizonyultak, így a Délvidék néhány évtized alatt nagyon komoly veszteségeket szenvedett el. A pusztítás hosszú távú következményeit az 1458-ban trónra kerülő Hunyadi Mátyás is belátta, és bár nem tudott hadjáratot indítani a török kiűzésére, arra mégis képes volt, hogy a Balkánon kialakított ütközőzónát tovább szélesítse: erre szolgált a boszniai Jajca 1464-es bevétele, majd Zvornik elfoglalása 1476-ban.

Mátyás számított rá, hogy a szultán előbb-utóbb komoly erőkkel lendül majd támadásba a magyar terjeszkedés megtorlásaként, ezért Báthory István erdélyi vajdát, Kinizsi Pál délvidéki kapitányt és Vuk Brankovicsot, a magyar uralom alatt álló szerb területek vajdáját is készenlétbe állította. A félelem nem volt alaptalan: 1479-ben az oszmánok hadjáratot indítottak, amelyhez a havasalföldi vajda is csatlakozott. Így mintegy 15–20 ezer fős sereg készült Magyarország ellen.

Két karddal kaszabolta Kinizsi az ellenséget

Az összegyűlt oszmán erők ősszel átkeltek a Kárpátok hágóin, és három nap alatt állítólag több száz erdélyi települést égettek fel, miközben rengeteg kincset, élelmiszert és foglyot raboltak össze. Báthory kivárta, míg ellensége a rablásban elfárad, a Kenyérmezőn vívott ütközetre már akkor került sor, amikor a törökök már a hazatéréshez készülődtek.

A feltehetően szintén 20 ezer fős magyar sereg október 13-án a táborbontás jelére állt hadrendbe a csatamezőt szegélyező erdő rejtekében. A síkságra vonuló keresztény katonákat látva Isza bég úgy döntött, vállalja az összecsapást. A magyarok a kezdetektől fogva fölényben harcoltak, ám Isza bég még így is kis híján megnyerte az ütközetet. A török roham során Báthory ugyanis leesett lováról, vezérük bukásának látványa pedig azonnal futásra késztette az erdélyi hadakat. A nemes úr élete és a csata sorsa egy Nagy Antal nevű közvitéz hősiességén múlt, aki kimenekítette a sérült Báthoryt a törökök gyűrűjéből, ezzel pedig megakadályozta a teljes összeomlást.

Mátyás történetírója, Antonio Bonfini szerint a magyarok harci kedvének visszatérésében Kinizsi Pálnak is komoly szerepe volt, aki megszállottan vágta le ellenségeit a csatatéren.

Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogy utolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühét lobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők és hátrálók is meghallják […] borzalmas öldöklésbe kezdenek, a törökből hírmondó is alig marad, életét veszti maga Isza bég is

– írja Bonfini.

A véres kenyérmezei ütközetben az oszmánok 6000, míg a magyarok 3000 embert veszíthettek. Az oszmánok foglyaikat és rablott kincseiket hátrahagyva, fejvesztetten menekültek, a nyomukba eredő magyar lovasok azonban, akit csak utolértek, mind egy szálig levágták. A kenyérmezei diadal jelentős fegyvertény volt, amely nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a határ menti török aktivitás a következő években csökkenni kezdett, majd az új szultán, II. Bajazid békét is kötött Mátyással.

Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány:

• Tragikus balesetben halt meg az első magyar királynő
• Ezért lett a lengyelek védőszentje egy magyar királylány
• Ezért vakíttatta meg saját öccsét Könyves Kálmán
• Kínzó betegségben halt meg Károly Róbert
• Eltitkolták a magyar király halálát
• Fülgyulladás végzett a legműveltebb magyar királlyal
• Öccse mérgezhette meg fiatal Árpád-házi királyunkat
• Karddal vágták keresztül a magyar király fejét

The post „Borzalmas öldöklésbe” torkollt a kenyérmezei csata first appeared on 24.hu.

Forrás