Európa sok évtizedes problémája a légszennyezés, és nagy erőfeszítéseket tett ennek csökkentésére – eközben azonban a Szaharából érkező sivatagi por is egyre erősebben hat a levegő minőségére.

Egy új kutatás AI-t is használva azt térképezte fel, hogy 2012 és 2021 között hogyan mozgott a szaharai por Európa felett. Miközben Európában a járművek és az ipar által kibocsátott légszennyező részecskék mennyisége csökkent, a sivatagi por koncentrációja jelentősen megnőtt, különösen a déli régiókban – írja az IFLScience.

A homokot az észak-afrikai Szaharából hozza a szél át a Földközi-tengeren, majd Dél-Spanyolország, Portugália, Olaszország, a Balkán és Görögország fölött lebeg a légtérben. Észak-Európába is eljut, és ugyan jóval kisebb mennyiségben rakódik le, mint az Afrikához közelebb fekvő területeken, a mennyisége hasonló ütemben növekedett, mint délen.

A kutatásról a Nature-ben megjelent tanulmány szerint a por mennyiségének növekedése mögött a fokozódó elsivatagosodás áll: a globális felmelegedés következtében a Szahara hatalmas sivataga folyamatosan terjeszkedik. Becslések szerint a 20. század során a területe mintegy 10 százalékkal nőtt, és ez a folyamat napjainkban is folytatódik.

„Jelenlegi ismereteink szerint, a sivatagi por mennyiségének növekedését legalább részben elősegítik az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátások és az ehhez kapcsolódó globális felmelegedés. Ez egyes térségekben szárazabb körülményeket eredményez, ami hozzájárul a sivatagok terjeszkedéséhez” – írja közleményében Kaspar Dällenbach, a svájci PSI Energia- és Környezettudományi Központ projektvezetője.

A Szahara növekedése mellett a légköri áramlási mintázatok megváltozása is egyre erősebb szelet fúj a Földközi-tenger térségében. Ugyanakkor a Szaharából és az Arab-sivatagból port szállító viharok száma valójában nem nőtt, állítja Petros Vasilakos, a PSI Energia- és Környezettudományi Központ kutatója és a tanulmány vezető szerzője. „Az elmúlt tíz év során azonban ezek a viharok intenzívebbé váltak, és több port szállítanak Európába, mint korábban.”

A kutatócsoport a por egyedi kémiai „ujjlenyomata” segítségével tudta nyomon követni a változásokat, hiszen meg tudják határozni, honnan származik egy adott részecske. A városi építkezések pora például a beton és a zúzott kő miatt nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, a közlekedésből és a háztartási kibocsátásaiból származó részecskék pedig főként szénből állnak. A sivatagi por ezzel szemben alumíniumban gazdag, amely a földkéreg egyik leggyakoribb eleme.

Az is fontos kérdés, hogy a szaharai homok beáramlása milyen hatással lesz az emberi egészségre. A kutatók szerint azonban a por mennyiségének közelmúltbeli növekedése csak hosszú távú, átfogó vizsgálatok után értékelhető teljes mértékben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás