„A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben”

– mondja friss gyorselemzésében Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője. Perger, akit a Másfélfok közleménye idéz, úgy látja, hogy a magyar energiarendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, hiszen máskor egyszerre csak egy blokkot szoktak legfeljebb kikapcsolni.

Mint azonban Magyar Péter bejelentette, kedden vagy szerdán a kánikula és a Duna alacsony vízszintje miatt most teljesen le kell állítani az atomerőművet, és mint az Energiaklub szakértője kiemeli, ekkora hiányt nem biztos, hogy könnyű lesz hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot.

Erre napközben most sem lesz szükség, ami főleg az elmúlt években kiépült nagy magyarországi napenergia-kapacitásnak köszönhető. Magyarország ma világelső a napenergia arányát tekintve: a naperőművek teljesítménye már több, mint 8 GW, ezzel a nap az energiamixben tavaly már 27 százalék volt – ez az egész világon a legmagasabb arány.

A napenergia miatt van az, hogy ha Paks ki is esik, napközben az ország így sem szorul áramimportra.

Igazi gond éjszakánként és kora este lesz, amit az is fokoz, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés Magyarországon. „Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este” – mondja Perger András.

„Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat”

– mondja Perger arról, hogy hosszabb távon mik a mostani energiakrízis legfontosabb hazai tanulságai. „Fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat” – emelte ki ő is a spórolás és a háztartási energiaberuházások szerepét.

Paks kényszerű leállításának másik nagy tanulsága ugyanakkor, hogy a nukleáris energia sem eléggé ellenálló az éghajlatváltozásnak, és ez a tervezett Paks II beruházás kapcsán is intő jel.

„Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyeken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság”

– írja.

Ráadásul az atomerőmű tervezett továbbépítése ebből a szempontból is kockázatos. Paks II-t a már meglévő blokkokhoz hasonlóan ugyanis szintén a Dunából való átfolyós hűtéssel tervezik, nem pedig az aszálynak és a forróságnak kevésbé kiszolgáltatott hűtőtornyokal. „Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében” – mondja Perger András arról, hogy

a mostanihoz hasonló válságokat egyre gyakrabban előidéző éghajlatváltozásra közel sem biztos, hogy az orosz atomenergiába való további óriásberuházás lenne a megoldás.

Az akut energiaválságot Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója szerint is több megújuló energiával, valamint a tárolókapacitás nagyon jelentős növelésével lehetne leginkább megelőzni. Mint Szilva kiemeli, a megújuló energia a következő években még tovább fog nőni Magyarországon, hiszen az Orbán-kormányok alatt sokáig ellehetetlenített szélerőmű-beruházások az utóbbi években felpörögtek, és 2030-ra már 4 GW-ot termelnek majd a hazai szélerőművek is.

A tárolás megoldása ezzel együtt egyre inkább kulcskérdéssé válik, hiszen az energiatárolási kapacitások fejlesztése nagyon elmaradt.

A magyarországi tervek szerint a most nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás 2030-ig ugyan a hétszeresére nőne, de emellett még jelentős további bővítésre lenne szükség.

Mint Szilva Attila kiemeli, a hálózat stabilitását még az elektromos autók is segíthetik, hiszen egy jól kiakalított ösztönzőrendszerben ezeknek az akkuja is használható lenne rendszerszintű energiatárolásra – például a napközben megtermelt napenergiát az újabb generációs elektromos autók akksija is vissza tudnák táplálni a rendszerbe az áramhiányosabb időszakokban.

Forrás