Három visszaküldött törvény marad az új Országgyűlés tárgysorozatában az előző ciklusból, a legrégebbi egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály. Az „átláthatósági” törvényjavaslat viszont külön döntés nélkül lezártnak minősül.

A három visszaküldött jogszabály közül az egyik a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított. A jogszabály alapján nyolcvan méteres mélységig engedély és bejelentés nélkül lehetett volna kutat fúrni. Az előzetes normakontrollt Áder János akkori köztársasági elnök kérte, mert úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat visszalépésnek minősül. Álláspontját osztotta az Alkotmánybíróság is. A törvényalkotási bizottság azonban nem nyújtott be megfelelő módosító javaslatot, így a ki nem hirdetett törvény 2018 óta a parlament tárgysorozatában van.

Szintén tárgysorozatban marad a Sulyok Tamás államfő által jogtechnikai okok miatt, 2024 december végén visszaküldött EU-kirgiz partnerségi megállapodás. Sulyok azért kifogásolta a törvényt, mert a kormány a zárószavás előtt 197 oldalon lényeges elemekkel egészítette azt ki. A kormány ugyanakkor pár hónappal később új előterjesztésként benyújtotta a törvényt, amit a parlament el is fogadott, Sulyok pedig kihirdetett.

Ugyanez történt a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetésével is. Ezt is azért kifogásolta Sulyok 2024 végén, mert a kormány nagy terjedelemben módosította a zárószavazás előtt. A kormány pár hónappal később új előterjesztésként ismét benyújtotta a parlamentnek a megállapodást, amit a képviselők el is fogadtak.

Az új parlament nyolc beszámolót is örököl az előző ciklusból, köztük a Kúria elnökének 2025-ös beszámolóját, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tavalyi és 2024-es beszámolóját. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2021 és 2024 közötti működéséről szóló dokumentumok is tárgysorozatban maradnak, ahogy az Integritás Hatóság 2024-es beszámolója is. Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára dönthet azonban úgy, hogy ezeket tárgyalás nélkül lezártnak minősíti.

Több törvényjavaslat viszont külön döntés nélkül lezártnak minősül. Ilyen a Fidesz-KDNP-s képviselők által 2025 tavaszán benyújtott, „átláthatósági” törvényjavaslat, ami listázta volna a magyar szuverenitásra veszélyesnek tartott, közélet befolyásolására képes, külföldről finanszírozott szervezeteket. (via MTI)

Forrás